Nem világos, hogy hol lenne az egészségügyben a verseny, bár jelenleg azt sem lehet tudni pontosan, hogy miről is szól a biztosítási rendszer átalakítása - mondta Nagy Zoltán.
Ráadásul az utóbbi időben a kormány döntései nem a versenyt készítették elő. A teljesítményvolumen-korlát átszervezték, ezzel pedig jelentősen beavatkoztak a kínálati oldalon az egészségügyi szolgáltatásba.
"Ez nem verseny" - hangsúlyozta Nagy Zoltán, hozzátéve: az eddigi bejelentések is ellentmondásosak. A miniszterelnök a 48 pontjában például szakrendelők építését jelentette be, miközben az egészségügyi tárca egyes törekvései az irányított betegellátás felé mutatnak.
Mindezt össze lehet mixelni, csak nagyon nehéz - mondta a GVH elnöke.
A nemzeti érdek vagy az uniós versenyjog a fontosabb?
A fő kérdés az, miként lehet összeegyeztetni az unió közös piac kialakítására vonatkozó törekvéseit az egyéni nemzeti érdekekkel - így reagált a Gazdasági Versenyhivatal elnöke arra, hogy az OVM kedden szándéknyilatkozatot jelentetett meg, amely szerint kész vételi ajánlatot tenni a MOL-ra. A magyar olajipari vállalat továbbra sem tárgyal az OMV-vel, és a magyar kormány álláspontja sem változott a felvásárlással kapcsolatban.
Nagy Zoltán az InfoRádióban úgy fogalmazott: azt kell átgondolni, hogy fenn áll-e olyan legitim nemzeti érdek, amely állami beavatkozást kíván.
A határokon átnyúló vállalatfelvásárlások azonban lehetnek jók és rosszak is. Az Európai Unió álláspontja például az, hogy az európai egységes piac szempontjából az ilyen törekvések jók.
Versenyjogi szempontból, azaz a tőke szabad áramlása szempontjából is egyezik az uniós törekvésekkel.
A kormánynak tehát fel kell tárnia indokait a beavatkozásra. A versenyhivatal elnöke egy ilyen esetben olyan verziót is elképzelhetőnek tartana, amelyben feltételeket szabnának a felvásárlásnak.
Hanganyag: Mong Attila