Csermely Ágnes kifejtette: a reáljövedelmek nagyjából 3 százalékkal csökkennek idén, ezzel szemben a fogyasztás csak 1 százalékkal. A különbözetet hitelből fedezik az emberek, ennek azonban meg lesz a böjtje - hangsúlyozta a szakértő.
Ma a háztartások átlagosan a jövedelmük 13 százalékát költik hiteltörlesztésre, azaz arányában már most többet, mint az európai átlag. A szám pedig várhatóan emelkedni fog, és elérheti a 15 százalékot.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az embereknek kevesebb pénzük marad fogyasztásra, így az lassabb ütemben bővülhet majd, mint ahogy azt a Pénzügyminisztérium várja.
Az MNB ráadásul úgy látja: az európai uniós alapok sem gyakorolnak majd akkora hatást a GDP-re. Hosszú távon ugyan lehet hatása a gazdaság növekedésére, ez azonban rövid távon nem jelentkezik.
Emelkedő inflációs várakozások
A Magyar Nemzeti Bank jelentése három tized százalékkal felfelé módosította az idei inflációs várakozást. Ezt Csermely Ágnes az emelkedő olaj- illetve élelmiszerárakkal magyarázta.
Emlékeztetett arra, hogy az egész világon gabonahiány alakult ki a kedvezőtlen időjárás miatt, ennek következtében pedig csaknem 50 százalékkal emelkedett a búza ára. Átlagosan a nyers élelmiszerek ára 8 százalékkal lett magasabb, amely összességében 1 százalékkal emelheti az inflációt.