Fennállása óta először döntött úgy az Európai Központi Bank, hogy csaknem 100 milliárd euró szabaddá tételével siet a valutaegységbe tömörült országok pénzpiacán mutatkozó válság elsimítására.
Néhány nappal ezelőtt a központi bank elnöke, Jean Claude Trichet Frankfurtban még elvetette a közbelépést, de az amerikai jelzáloghitelek körül kialakult súlyos helyzet a jelek
szerint a vártnál komolyabban érinti az európai pénzpiacot. Erre utal az is, hogy az egynapos bankközi hitelkamat rekordszintre emelkedett, és elérte a 4,7 százalékot.
Erre reagálva a központi bank elnöksége váratlanul 94,8 milliárd eurót tett hozzáférhetővé 4 százalékos hitelre; majd pénteken további 61 milliárd eurót.
A 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után is közbelépett a hitelkamat leszorítására az Európai Központi Bank, akkor azonban alig 70 milliárd eurót kínált 4 százalékos alapkamatra.
A most bejelentett döntést a pénzvilág megkönnyebbüléssel fogadta, és az euróövezetben máris 4,1 százalékra esett vissza az egynapos kamat.
Elemzők azonban rámutattak arra, hogy az Egyesült Államokból érkező riasztó hírek hallatán senki sem tudja pontosan, hogy mekkora az amerikai hitelválság, és hatása mely bankokat érinti még. Utaltak arra is, hogy a tengerentúlról érkező pénzügyi hullámokat az Európai Központi Bank aligha csillapíthatja le.Mi a válság oka?
Az Egyesült Államokban kialakult egy másodlagos jelzáloghitel-piac: a kilencvenes évek közepéig folyamatosan nőtt az ingatlanok ára - mondta az InfoRádiónak a Takarékbank elemzője.
Szuppán Gergely hozzátette: a lufi azonban kipukkadt, másfél éve pedig csökkenésnek indultak, így a befizetési kötelezettségek ugrásszerűen megnövekedtek, de ennek az adósok már nem tudnak eleget tenni.
Ennek következtében több jelzálogbank jelezte, hogy fel kell függesztenie tevékenységét, egy-két jelzáloghitel-piaci intézet csődveszélybe is került - közölte a szakértő.
A jelzáloghitelek végfinanszírozói, az úgynevezett hegdefundok között is van néhány, amely az összeomlás szélére került, ezért avatkoztak be a jegybankok, és pumpáltak többletpénzeket a pénzpiacokra - fűzte hozzá Szuppán Gergely.
Az amerikai válság éreztette hatását a magyar állampapírhozamok emelkedésében és a forint árfolyamának csökkenésében is - mondta a a Takarékbank elemzője.