A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szó szerint azt mondta: "Ha marad az alapvető inflációs forgatókönyv, amire továbbra is számítunk, és nem merülnek fel új kockázatok, akkor feltételezhetjük, hogy a júniusi kamatcsökkentés csupán az első volt".
Karvalits Ferenc ehhez hozzátette, hogy kamatvágások időzítését és mértékét esetenként döntik el. A júniusi kamatcsökkentésről az alelnök azt mondta: döntésük helyes volt, csupán az időzítés nem sikerült, de ez csak kommunikációs hiba.
A Monetáris Tanács június 25-i ülésén a tagok úgy döntöttek, hogy 8 százalékról 7,75 %-ra változtatják az alapkamatot. A csökkentés meglepte a piacot, több elemzői kommentárban is hangsúlyozták, hogy a korábbi jegybanki nyilatkozatokkal ellentétes irányú volt a június végi döntés.
Itt konkrétan a béradatokra utaltak, amelyet májusban még ostorozott a jegybank, júniusban viszont úgy tűnt, alig vette figyelembe, pedig a tendencia nem változott.
További kamatvágások várhatók
Az alelnök a Reutersnek azt mondta: "Láttuk, hogy a KSH negyedéves munkaerő-felmérése a szolgáltatási foglalkoztatás kiigazításának kezdetét jelzi. Ha ez a folyamat a várakozás szerint kitart, akkor a növekvő bérköltségből származó inflációs nyomás csökkenhet a hatékonyság növekedése miatt".
Karvalits Ferenc a következő hónapok monetáris politikájával kapcsolatban azt mondta: a jegybank számításai szerint az infláció meredek csökkenése várható szeptember körül, azaz helyes, ha további kamatvágásokat áraz be a piac.
Az alelnök azt is hangsúlyozta, hogy tévednek azok a befektetők, akik azt hiszik, hogy a forint ereje irányítja a kamatdöntéseket, hozzátette ugyanakkor, hogy az árfolyam jelentős tényező az infláció alakítói kötött.
A sokat emlegetett sáveltörléssel kapcsolatban Karvalits Ferenc azt mondta: ennek megszüntetése nincs napirenden és az sem játszik szerepet a kamatdöntésekben, ha a forint túl közel kerül a sáv széléhez.
Simor: a jegybank támogatná a forintsáv eltörlését
Közben a Magyar Nemzeti Bank elnöke külföldi hírügynökségeknek azt mondta, hogy a pénzintézet konzervatív, mértéktartó kamatcsökkentést tervez, ha az infláció a bank várakozásának megfelelően csökken.
Simor András szerint az MNB 2008 végére, 2009 elejére várja az árstabilitás elérését. A jegybank elnöke arról is szólt, hogy a központi bank és a kormány között nincs egyetértés a forint plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávját illetően.
Az MNB elnöke hozzátette: a jegybank támogatná a forintsáv eltörlését, mert az inflációs cél hosszú távon összeütközésbe kerülhet az árfolyamsávval. Simor András szerint még a 3 százalékosnál kisebb infláció sem fékezné a gazdaságot.
Madár István, a portfolio.hu elemzője az InfoRádióban azt mondta: nem keltett meglepetést a jegybank elnökének és alelnökének nyilatkozata a kamatcsökkentési elképzeléseikről, mivel ez egybevág a piaci szereplők várakozásaival.