Az egyeztetéseket hiányolta a Bankszövetség elnöke

Infostart
2007. május 30. 11:47
Hiányolta a széles körű egyeztetéseket az államháztartás átalakításáról és az állam jövőbeli feladatairól a Magyar Bankszövetség elnöke.

Erdei Tamás a konvergenciaprogramról rendezett budapesti konferencián hangsúlyozta: Magyarországnak nincs más választása mint a program végrehajtása és az euró bevezetése.

Elmondta, hogy Magyarország az uniós csatlakozással vállalta, hogy előbb vagy utóbb az eurót is bevezeti, ugyanakkor az euróövezeti maastrichti követelményrendszer teljesítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak a számok alapján döntenének arról, csatlakozhatunk-e az euróhoz, mondta a Bankszövetség elnöke.

Eltérő vélemények

A konvergencia vezethet el az euró bevezetéséhez. Vitatkoznék sok véleménnyel: nem a gazdaság fejlettsége, hanem a gazdaság stabilitása és fejlődőképessége alapozhatja meg az eurózónához való csatlakozást, hiszen, ha a gazdasági fejlettség alapján csatlakoznánk, akkor 2200, 2400 körül lehetne erről elkezdeni gondolkodni - mondta Erdei Tamás.

A konvergenciaprogramról Erdei Tamás azt mondta: éppen az előbb említett gazdasági stabilitási kritérium miatt téves az a felfogás, hogy az egyébként elkerülhetetlen konvergenciaprogram egyben az euróhoz vezető egyenes út is lenne.

Nemcsak előnyei vannak

Az euró bevezetésének előnyei mellett Erdei annak hátrányairól is beszélt. A szigorú maastrichti kritériumok visszafoghatják a miéknkhez hasonló, felzárkozó gazdaságok fejlődését és mindenképpen csökkentik a bankok nyereségességét.

Erdei Tamás úgy vélte, hogy a még euróövezeti tagságra váró országok mérete miatt azok még viszonylag gyenge teljesítménye sem húzná vissza az egész csoportot, ezért szerinte végül politikai döntés lesz, hogy mikor vezethetjük be az eurót, és az is elképzelhető, hogy bizonyos ideig felmentést kapunk a masstrichti kritériumok teljesítése alól.Bevétel a maximumon

A rendezvényen Kupa Mihály volt pénzügyminiszter azt mondta: a konvergenciaprogram teljesítéséhez legalább 2010-ig tartani kell a jelenlegi elvonási szintet.

Kupa Mihály "szuperspájzolónak" minősítette a költségvetési politikát, amely szerinte minden lehetséges bevételt el akar érni, ugyanakkor a kiadáscsökkentések hosszú távú fenntarthatósága szerinte legalábbis kétséges.

Közölte: korai lenne még ítéletet mondani a konvergenciaprogramról, amelynek érdemi hatásai csak jövőre és 2009-ben jelentkeznek majd.

A költségvetési kiadásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a fejlesztésre szánt uniós alapok beáramlása közép- és hosszú távon kiadásokat is eredményeznek majd, hiszen az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztéseket működtetni is kell majd, márpedig arra a közösség nem ad pénzt.

Reformbírálat

Kupa Mihály bírálta a nagy rendszerek reformjainak átgondolatlanságát, az egészségügyi reformnak véleménye szerint nincs háttere, logisztikája, és nem megfelelően felépített.

Kupa Mihály szerint az is komoly bizonytalanságot okoz, hogy számos reform, politikai egyetértés híján feles törvényeken alapul, márpedig ezeket egy következő kormány könnyen visszafordíthatja. Ezért, mondta, az államgépezetben dolgozók sem hajtják végre a döntéseket kellő eréllyel.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Albert Dénes összefoglalója 2.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Albert Dénes öszefoglalója 1.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást