A legutóbbi felmérésben a szakemberek többsége még arra számított, hogy májusban az infláció mérséklődését követve az MNB megkezdi az alapkamat csökkentését, az utóbbi napokban megjelent gazdasági adatok azonban módosították a várakozásokat.
A gazdaság éves növekedése az első negyedévben 2,9 százalék volt, ami a régióban a leglassabb, a várakozásoknál azonban gyorsabb, amiből a Reuters által megkérdezett elemzők arra következtettek, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál erősebben húzza a gazdasági növekedést.
Ezt erősítették meg az OTP hitel- és a MOL üzemanya-keresleti adatai is, később pedig a márciusi béradatok, amelyek a bruttó bérek éves bővülésének 8,4 százalékra gyorsulását mutatták a februári 5,7 százalékról.
A béradatoknál figyelembe kell venni, hogy azt az adózási szabályok változásai torzíthatják, ezek az adatok azonban meghatározóak lehetnek a Monetáris Tanács tagjai számára döntésük meghozatalánál.
A Reuters felméréséből kiderül: mindezek miatt az elemzői többség egy hónappal kitolta az első MNB-kamatcsökkentés várt dátumát.
A júniusi kamatvágásra vonatkozó várakozást részben az támaszthatja alá, hogy májusban az elemzői konszenzus szerint folytatódik az éves infláció visszavonulása a 9 százalékos márciusi csúcsról: ebben a hónapban 8,5 százalékos lehet az éves árindex.
Az elemzők óvatosabbá válását jelzi az is, hogy az egész évre már csak összesen egy százalékpont kamatcsökkentést valószínűsít a konszenzus, szemben az egy hónapja várt 125 bázispontnál.
Nem csökkent a várakozás a forintsáv eltörlésére. Az elemzők többsége úgy gondolja, ha nem is a következő néhány hónapban, de a sáv meg fog szűnni és a forint szabadon lebegővé válik.
Legkésőbb két évvel az eurózónába való belépés előtt Magyarországnak újra 30 százalék széles sávba kell zárnia a forintot. Az elemzői konszenzus szerint 2014-nél előbb nem veszi át a forint helyét az euró.