"Az árfolyamsávról a kormány és a jegybank közösen dönt, jelenleg nincs olyan javaslat, amelynek alapján erről tárgyalás folyna" - fogalmazott Kovács Álmos.
A szakállamtitkár elmondta: elméletileg egyetért a szaktárca azzal, hogy a lebegő árfolyam jobban szolgálja az inflációs célkövetés rendszerét.
"Gyakorlati oldalról nem látunk erős érvet arra, hogy ezt az elméleti problémát a sáv változtatásával kezeljük" - mondta a szakállamtitkár.
A szabadon lebegő valuták sorát - így az izlandit, az új-zélandit vagy a lengyelt - lehet példaként felhozni arra, hogy ilyen rendszerben sokkal nagyobb az ingadozás, mint a sávhoz kötött forint esetében - jelezte Kovács Álmos, aki úgy vélte, hogy a magyar gazdaság számára előnyös a nemzeti valuta viszonylag szűk tartományban tartott mozgása.
A mindkét irányba lebegő árfolyam "nagyon könnyen a túl nagy kilengések lehetőségét hordozza", hiszen a gazdasági fundamentumokat gyakran felülírja a spekuláció, hogy befolyásolja az árfolyam-, illetve kamatok alakulását - mutatott rá a szakállamtitkár, hozzátéve, hogy ez is a jelenlegi rendszer fenntartása mellett szól.
"A tapasztalatok szerint az árfolyamrendszer megváltoztatása mindig nehezen kiszámítható következményekkel jár a piacon, ami újabb érv amellett, hogy nagyon óvatosnak kell lenni" - mondta Kovács Álmos.