Dávid Ferenc közölte: rugalmas szabályozást szeretnének elfogadtatni, amelynek értelmében ugyanakkor az éves szabadság nagyobb részét ki kellene adni a tárgyévben.
Szeretnénk kérni egy féléves átmenetet a következő évben, és ha ezek után még bennmarad szabadság, akkor legyen arra lehetőség, hogy a munkáltató ezt pénzben megváltsa, szabályozott körülmények között és a dolgozó kérésére - tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Dávid Ferenc szerint Magyarországon európai uniós szinten is sok a szabadság, és rengeteg problémát okoz ennek kiadása, ami évek óta rendezetlen helyzetet hozott létre.
A főtitkár a megváltási összegről azt mondta: ennek nyilván magasabbnak kell lennie, mint a jelenlegi egy szabadnapra jutó átlagkereset, de mindenekelőtt a konstrukciót kell kidolgozni.
A másik lehetőség lenne, hogy a dolgozó kérésére hadd gyűjthessük tovább a szabadságnapokat, mert például egy középkorú dolgozónak lehet olyan igénye, hogy unokájának születése után otthon maradjon 8-10 hetet - fűzte hozzá.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium már elkészítette a szabadságok kiadására vonatkozó új szabályozás tervezetét, eszerint csak a szabadságok negyedét lehetne a következő évre átvinni. Az Alkotmánybíróság március 31-ig adott lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés módosítsa a jelenlegi rendelkezéseket.Az Autonóm Szakszervezetek elnöke ellenzi, hogy a szabadnapok egy részét kifizethessék a munkáltatók.
Borsik János hangsúlyozta: az éves szabadság a munkavállaló alkotmányos alapjogai közé tartozik, így nem lehet eladó.
A szakszervezeti vezető a munkaadók javaslatára reagálva azt mondta: gyanús, ha a munkáltató elkezd jótékonykodni, a szabadságok gyűjtésénél pedig "nem hallott még nagyobb butaságot".
Az éves szabadság célja, hogy regenerálódjon a munkavállaló, nem pedig az, hogy pénzzé tegye - húzta alá Borsik János.
A szakszervezetek olyan szabályozást javasolnak, amely szerint a tárgyévet követő március 31-ig lehessen kiadni a szabadságot, kivételt pedig csak vis maior esetén lehetne tenni.