Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a megszorító csomagra szükség volt, az azonban ebben a formában leginkább a tűzoltáshoz hasonlítható.
A kormány elsődleges feladata a magas államháztartási hiány leszorítása volt. Az ehhez szükséges bevételnövelő lépéseket megtette a kabinet, a kiadási oldalon azonban csak rövid távú intézkedéseket hozott - mondta, utalva a gázár-támogatás átalakítására.
Az elemző igazi reformnak nevezte az egészségügyben megkezdett változtatásokat, különösen a tb-járulék megfizetéséhez kötött szolgáltatás bevezetését.
Maastricht még messzebb
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is egyetértett azzal, hogy a kormány megtette a lépéseket a pénzügyi kényszerhelyzet enyhítése érdekében. Ezek az egyensúly gyors javulását eredményezhetik ugyan, de visszalépést jelentenek a növekedésben és a versenyképességben - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet az adó- és ártámogatás inflációt növelő hatására, ami még jobban eltávolítja az országot a maastrichti kritériumok teljesítésétől.
A rövid távú fiskális célok mellett vannak ugyan előremutató szándékok, ám az egészségügy kivételével ezek inkább javítgatásoknak tekinthetők, mintsem reformnak - fűzte hozzá Vojnits Tamás.
Bátortalan reformok rossz kommunikációja
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a kiadások lefaragásához a kormány óvatosan, bátortalanul fogott hozzá, ezért a reformok lassúak. Különösen nagy problémának nevezte az elemző a megszorító csomag rossz kommunikációját.
Vannak kísérletek, de az egészségügyet leszámítva nem látható egyértelműen a jövő - fogalmazott az elemző.