Az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának adatai szerint idén januárban egy átlagos fogyasztású háztartásban a gáz egy gigajoule-ra vetített ára Észtországban 4 euró 63 cent volt, Dániában pedig néhány cent híján 30 euró.
A hatszoros különbség egyrészt azzal magyarázható, hogy év elején még a balti államok - az ukránokhoz hasonlóan - kevesebb mint fél áron kapták az orosz gázt.
A másik lényeges ok az energiahordozókra kivetett adó mértéke, ami a gázra Dániában 55 százalék, Észtországban viszont csak 15 százalék.
A harmadik tényező a gáz szállítási majd elosztási költsége. Országonként itt is nagy az eltérés, a gázmezőktől való távolság és a helyi bérek miatt.
Dánia után Svédországban a legdrágább - gigajouleonként majdnem 26 euró - a földgáz, a második legolcsóbb pedig Anglia, ahol csupán 8 euró 26 centben kerül ugyanennyi gáz.
Nálunk olcsóbb gázzal év elején csak a balti országok fűthettek, és ha az akkori, egységenként 7 euró 40 centes árat meg is duplázzuk, akkor nagyjából az európai középmezőnybe kerülünk.
A velünk szomszédos Szlovákiában 30 százalékkal drágább a földgáz, Ausztriában pedig több mint a duplájába kerül.
Az unió huszonöt tagországa közül a gázár-statisztikában nincs ott Finnország, ahol a városokban a távfűtés, kisebb településeken pedig a fafűtés a jellemző, no meg azok a szerencsés államok, ahol alig kell fűteni: Ciprus, Málta és Görögország.