A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását.
A Külügyminisztérium szakállamtitkára az InfoRádióban elmondta: ha valaki egy másik tagállamban létrehoz egy vállalatot, és úgy nyújt szolgáltatást, akkor az elfogadott irányelv megkönnyíti az eljárási lépéseket.
Ha pedig valaki letelepedés nélkül nyújt szolgáltatást, az adott ország hatóságai nem alkalmazhatnak diszkriminatív szabályozást. Az engedély megadását csak fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi és munkavédelmi okokból lehet megtagadni.
Iván Gábor kitért arra is, hogy az irányelv nem vonatkozik az egészségügyi- és szociális szolgáltatásokra, vagy szerencsejátékokra.
Ugyanakkor kiterjed egyebek mellett a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra.
A szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy például az építőiparban Magyarországnak jelentős exportkapacitásai lehetnek, hozzátéve: a jogszabály életbe léptetése érdekében az országnak nincs túl sok tennivalója.