A fizikai, kémiai és orvosi Nobel-díj után a közgazdasági Nobel-díjnak tartott kitüntetést is egy amerikai kutató kapta.
A díj hivatalosan a svéd nemzeti bank közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíja, amelyet az 1901 óta adott fizikai, kémiai, orvosi, béke és irodalmi díjaktól eltérően csak 1969 óta adnak ki.
Edmund Phelps - a korábban díjazott, szintén amerikai Milton Friedman közgazdásszal együtt - az úgynevezett Phillips-görbe bírálói közé tartozik.
A Phillips-görbe alapfeltételezése szerint mechanikus negatív összefüggés van az infláció és a munkanélküliség között, magyarán ha a munkanélküliség nő, akkor az infláció vele azonos mértékben csökken. Ugyanez igaz fordítva is.
A Phillips-görbét elfogadó közgazdasági iskola szerint egy kormányzat, illetve jegybank gyakorlatilag tetszése szerint választhat ki egy egyensúlyi pontot ezen a görbén, annak alapján, hogy alacsonyabb inflációt vagy kisebb munkanélküliséget szeretne.
Friedman - de elsősorban az idei díjazott, Phelps - kritikája szerint nem lehet ilyen összefüggést felállítani egy valóságos gazdasági mutató - vagyis a munkanélküliség - és egy nominális - az infláció - között.
Friedman és Phelps vezette be az úgynevezett természetes munkanélküliség fogalmát, és szerintük ennek szintje alatt a monetáris politikának már nem szabad figyelembe vennie az állástalanok tovább csak mesterségesen csökkenthető számát.
Az eddigi 57 közgazdasági Nobel-díjas közül 37 volt amerikai állampolgár, köztük a játékelmélet neves kutatója, Harsányi János.