A német szövetségi statisztikai hivatal - a két évvel ezelőtti berlini kormánydöntések hatását vizsgálva - azt nézte meg, hogy egyes országokban mennyivel növekedtek a foglalkoztatás munkaadókat terhelő költségei - tehát nem a bérek növekedését hasonlították össze.
A tanulmányból kiderül, hogy míg az eurózónában a foglalkoztatás költségei évente 2,2 százalákkal nőttek, addig ez az ütem Csehországban 7,4, Magyarországon pedig tíz százalék volt.
Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala egy másik számsorban a huszonöt tagország teljes bérköltség-növekedését vizsgálta, a 2000-es évet véve alapul. Ebben a felmérésben a munkáltatók által kifizetett teljes költség szerepelt, tehát a bruttó bér, illetve annak a munkaadót terhelő adói és járulékai.
Az elmúlt öt és fél év alatt ez a legnagyobb mértékben, 78 százalékkal, Észtországban nőtt, szorosan második Lettország a munkaadókat terhelő költségek 74 százalékos növekedésével és harmadik Magyarország, csaknem hatvan százalékkal.
Az Eurostat adatsorából is az derül ki, ami a német tanulmányból, vagyis hogy a munkaadóknak a tíz újonnan csatlakozott ország mindegyikében jóval többet kell fizetniük, az államnak és a munkavállalóknak egyaránt.
A régi tagországok közül igazán kiugró, kis híján 39 százalékos növekedés csupán Nagy-Britanniában volt.