eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Kubai múlt és jövő: a cukornádtól a turizmusig

A kommunista Kuba gazdasági múltja a nádcukor volt, jelene és jövője viszont a turizmus lehet. Az idegenforgalmi világszervezet szerint az országban csak a meglévő tengerparti üdülőhelyeken a jelenlegi ötszörösére lehetne emelni a szállodai szobák számát.

A szovjet időkben Moszkva elsősorban azzal támogatta a karib-tengeri szigetországot, hogy jóval a világpiaci ár fölött vásárolt nádcukrot és szintén mélyen a világpiaci ár alatt adott el nekik kőolajat.

A Szovjetunió összeomlása és ezt követően az amerikai embargó 1992-es szigorítása rákényszerítette a Castro-rezsimet, hogy - hasonlóan a nyolcvanas évek Magyarországához - valamelyest nyisson a piacgazdaság felé. Ma már a magánszektorban - elsősorban a kiskereskedelemben és néhány könnyűipari ágazatban - dolgozik a kubaiak egy negyede.

Szovjetunió helyett Venezuela

Moszkva pártoló szerepét nemrég valamelyest átvette a szocialista Hugo Chavez Venezuelája, amely mezőgazdasági terményekért cserébe napi 70-80 ezer hordó nyersolajat szállít Kubának. E mellett az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok évi egy-másfél milliárd dollárt küldenek haza, ami némileg enyhít az ország nagyon rossz fizetési mérlegén is.

A részleges piacgazdaság és a venezuelai segítség dacára a kubai tipikus szocialista hiánygazdaság, jegyrendszerrel és az ezzel együtt járó feketepiaccal. Az ország fő exportja továbbra is a cukor, igaz, most már világpiaci áron, a nikkel és a dohány.

A turizmus jelentheti a jövőt

1990 óta az országban - a fokozatosan szigorodó amerikai embargó ellenére - évi több mint tíz százalékos ütemben nő a turizmus. A szállodaszobák száma a tavalyi év végére - a hivatalos kubai statisztikák szerint - az 1990-es 12 ezerről 42.600-ra nőtt, míg az országba látogató turisták száma ugyanezen idő alatt 327 ezerről 2 millió 300 ezerre nőtt.

Az idegenforgalmi világszervezet egy tanulmánya szerint Kubában csak a meglévő tengerparti üdülőhelyeken a jelenlegi ötszörösére lehetne emelni a szállodai szobák számát.

Minden ötödik szálloda spanyol

Ehhez persze az amerikai embargót is meg kellene szüntetni, hiszen a legtöbb nemzetközi szállodafoglalási rendszerhez valamilyen amerikai szabadalom is kötődik, következésképpen Kubát ezekből is kizárták. 1982-ben - egy 1917-es törvény alapján - Jimmy Carter akkori amerikai ismét megtiltotta amerikai állampolgárok Kubába utazását, és ez a tilalom azóta is érvényes.

A nyilvánvaló nehézségek és a diktatúra sokszor kiszámíthatatlan gazdasági döntései dacára ma már a kubai szállodák húsz százaléka külföldi - elsősorban spanyol - tulajdonban van.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Az Orbán-Zelenszkij-találkozóról egyeztetett az ukrán és a magyar külügy

Az Orbán-Zelenszkij-találkozóról egyeztetett az ukrán és a magyar külügy

Ukrán és magyar tisztviselők telefonbeszélgetést folytattak, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokban elért eredményeket. Andrij Ermak, Ukrajna Elnöki Hivatalának vezetője és Szijjártó Péter, Magyarország külügyi és külgazdasági minisztere megállapodtak abban, hogy a jövő héten ismét megbeszélést tartanak, és folytatják a közös munkát az ukrán elnök és Magyarország miniszterelnöke közötti találkozó előkészítéséhez – számolt be az ukrán Rubryka.com.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×