A KSH szerint a termelési oldalról az élénkülés teljes egészében az iparnak köszönhető, amely az első négy hónapban átlagosan 10 százalékkal növelte termelését.
A bruttó hazai termék alakulásáról közzétett részletes adatok minimálisan felfelé módosították az első becslést, és tavalyhoz képest gyorsuló növekedésről tanúskodnak.
A bruttó hazai termék legnagyobb hányadát kitevő lakossági végső fogyasztás volumennövekedése három évi mérséklődés után az első negyedévben kissé gyorsult tavalyhoz képest, de így is alacsonyabb maradt a GDP bővülésénél.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete január-áprilisban 169.300 forint, a nettó kereset pedig 111.300 forint volt. A nemzetgazdaság egészében ez a reálkereset 5,7 százalékos növekedését jelenti 2005 első négy hónapjához képest. A versenyszférában gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint az állami szférában.
A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az államháztartás pénzforgalmi szemléletű egyenlege a helyi önkormányzatok nélkül az év első öt hónapjában az egy évvel korábbinál 143 milliárd forinttal magasabb, 981 milliárd forintos hiányt mutat.
A munkaerőpiacon a 2006. március-májusi időszakban markáns változást jelentett, hogy a foglalkoztatottak száma - 3,928 millió - a mintavételi hibahatárt meghaladó mértékben, 42 ezer fővel emelkedett a 2005. március-májusi időszakhoz képest.
A munkanélküliek száma 309 ezret tett ki, egy év alatt viszonylag mérsékelten, 7 ezer fővel nőtt, így a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 7,3 százalékra emelkedett, ugyanakkor a 2005. december-2006. februári értékhez képest fokozatosan mérséklődött.
A fogyasztói árak előző hónaphoz viszonyított emelkedése májusban 1 százalékos volt. Ez túlnyomórészt az élelmiszerek 2,5 százalékos és az egyéb cikkek 1,5 százalékos drágulásából adódott.