Bankár lesz a pénzügyminiszter

Infostart
2006. május 31. 12:31
George Bush amerikai elnök az egyik legnagyobb befektetési bank elnök-vezérigazgatóját, Henry Paulsont jelölte pénzügyminiszternek a lemondott John Snow helyére. A hatvanéves üzletember elemzők szerint elődjétől eltérően aktívabb szerepet akar majd vállalni a Fehér Ház gazdaságpolitikájában.

Henry, becenevén "Hank" Paulson 32 évet töltött annál a Goldman Sachs befektetési banknál, amelynek őt megelőző három vezére is kormányzati pozícióra cserélte elnöki székét.

Paulson számára a politika nem teljesen ismeretlen terület, hiszen a hetvenes évek elején rövid ideig dolgozott a Pentagonban, majd Nixon elnök stábjában. Hírnevét és vagyonát viszont a Goldman Sachsnál eltöltött három évtized alapozta meg. Paulson 1999 óta vezeti a bankot és magánvagyonát 7-800 millió dollárra becsülik.

Hajnalban is dolgoztat

A Wall Street egyik legnagyobb hírű cégénél állítólag rendkívüli munkabírása és kitartása juttatta a csúcsra. Azt mondják, gyakran hajnali órákban hívta beosztottait, és hagyott üzenetrögzítőjükön azonnal végrehajtandó utasításokat.

A pénzügyi világ pozitívan fogadta Hank Paulson kinevezését, hiszen arra számítanak, hogy nem egy mások által kidolgozott pénzügypolitika egyszerű szóvivője lesz, mint volt a most távozó John Snow.

Visszaköszön Clinton pénzügyminiszterének politikája

Paulsonról közismert, hogy az erős dollár híve, e mellett pedig a kínai-amerikai gazdasági kapcsolatok erősítésének egyik szószólója. Az elnökhöz hasonlóan ő is hívő keresztény és nem mellesleg ugyanannak a Harvard Business School-nak a végzettje, mint az elnök maga.

Sokan azt várják tőle, hogy Clinton elnök pénzügyminiszterének, Robert Rubinnak a politikáját hozza vissza, aki hitt és következetesen ki is tartott a költségvetési szigor és az erős dollár mellett.

Más elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Bushnak már csak két éve van hátra, így könnyen meglehet, hogy Paulson kinevezésével a republikánusok már a következő választásra készülnek. Ezt a véleményt erősíti az is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed következetesnek tűnő kamatemelési politikája mellett Paulsonnak nem sok mozgástere marad.