A történet 2001 februárjában kezdődött, amikor Albert Frére - aki egyébként Belgium leggazdagabb embere - becslések szerint négy milliárd euróért és az RTL-csoport 29 százalékos tulajdonjogáért cserébe megkapta a Bertelsmann 25 százalékát, illetve opciós lehetőséget arra, hogy tőzsdére vigye a részesedését.
Ezzel a joggal Frére most szeretett volna élni, és a frankfurti tőzsdén megjelenni Bertelsmann-csomagjával, ám Mohnék úgy döntöttek, nekik megér négy és fél milliárd eurót az, hogy a cég a családban maradjon.
Miből fizetik vissza?
A Bertelsmann egy áthidaló kölcsönből fogja kifizetni a belga résztulajdonost, ám arról ellentmondásos információk érkeztek, hogy az áthidaló kölcsönt miből fizetnék vissza. Günter Thielen, a cég elnöke azt nyilatkozta, hogy a Sony-BMG részesedést adnák el, ezt viszont néhány órával később Thomas Rabe pénzügyi vezérigazgató cáfolta.
Az üzlet hírére a Moody's hitelminősítő máris bejelentette, hogy valószínűleg kénytelen lesz leminősíteni a Bertelsmann-kötvényeket, mert egy ekkora növekedés a cég adósságában nem áll összhangban annak eddigi meglehetősen konzervatív pénzügyi gyakorlatával.