Az OMV fúziós kísérletét korábban azzal népszerűsítették, hogy az védelmet jelentene az energiaszállítások esetleges akadozásakor.
Ausztria többnyire importból fedezi gázszükségleteit, és amikor az orosz Gazprom januárban visszafogta szállításait az Ukrajnával folytatott vitában, a gáznyomás csökkenése ott is aggodalmat keltett.
A cég szerint a főképp vízierőművekből energiát termelő Verbunddal együtt "egy versenyképesebb, a szolgáltatást biztonságosabban fenntartó vállalat alakulhatott volna."
Az ellenzék először támogatta, majd ellene fordult
Az OMV, amely a régió legnagyobb olajipari cége, 13 milliárd eurót ajánlott fel a többségében állami tulajdonban lévő Verbundért. Az alku részeként az államnak fel kellett volna adnia kontrollpakettjét az új cégben.
Ehhez meg kellett volna változtatni a privatizációs törvényt, és egészen eddig ezt az ellenzéki szociáldemokraták is támogatták. Most azonban a fúzió ellen fordultak.
A tartományi vezetők is ellenálltak
Náluk is nagyobb ellenállást tanúsítottak - pártállástól függetlenül - az osztrák tartományok vezetői, akiket - úgy tűnik - nem kérdeztek meg időben az elképzelésről.
A döntéshozók különösen attól féltek, hogy a fúzióval esetleg külföldi kezekbe juthatnak az osztrák vízierőművek. Tartományi vezetők emiatt még Brüsszelben is lobbiztak és azzal érveltek, hogy a tervezett egyesülés megsértette volna a versenytörvényeket.
Az európai energiaszektorban több cég is próbálkozik fúzióval. A francia Suez például a Gaz de France-szal akar egyesülni, miután a kormány megakadályozta egy olasz cég kivásárlási ajánlatának elfogadását. A német E.ON pedig a spanyol Endesára tett ajánlatot.
Az Európai Unióban éles vita folyik az energiapiac felszabadításáról és a bizottság többször figyelmeztette a tagállamokat, hogy a piacon nincs megfelelő verseny, mert azt a nagy cégek uralják.