Eladósodott a magyar

Infostart
2006. május 19. 17:52
A Nemzeti Bank adatai szerint 2002 óta ötszörösére nőtt a lakosság tartozása. A legjobban a személyi hitelek és a lakáshitelek ugrottak meg. 2005-höz képest például, több mint kétszeresére emelkedett a jelzálog-hitelek száma.

Első ránézésre ijesztőnek tűnnek az adatok - a magyarok egyre több pénzt vesznek kölcsön. De valóban drámainak mondható-e az, hogy ilyen mértékben megnőtt az eladósodottság? Kopik Tamás, az Ecostat kutatóintézet elemzője szerint távolságtartással kell kezelni a hírt.

Szerinte az állítás nem teljesen igaz. A korábbiakhoz képest ugyan felgyorsult a lakosság eladósodása, de ennek szintje nemzetközi összehasonlításban nem példátlan. A nyugat-európai országokhoz képest még mindig elmarad Magyarország.

Az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok is hasonló ugrást könyvelhettek el, miután beléptek a közösségbe. Spanyolországban például 1983-ban a rendelkezésre álló keresetek 35 százalékával egyeztek meg a lakossági tartozások, 2001-ben viszont már 76 százalékkal.

Az Egyesült Államokban a lakosságnak több az adóssága, mint amennyit keres. Az ottani, öt évvel ezelőtti adat 103 százalék volt. Nagy-Britanniában, ahol a lakásingatlant vásárlók többségükben szintén jelzáloghitelt vesznek fel, még kirívóbb az arány. Ott, 2001-ben az évi keresetek 111 százalékát tették ki a lakossági hitelek.

Az Ecostat egy korábbi elemzése szerint Európában a családok eladósodottsága jórészt az ingatlanvásárlás miatt növekszik, de fontos tényező a fogyasztói hitel is. Ugyanez a helyzet Magyarországon is. Mindez tehát a jövőbe vetett bizalom jele lehet, vagy van benne felelőtlenség is? - ismét Kopik Tamást halljuk.

Kopik Tamás szerint ez nemcsak a jövőbe vetett bizalomnak köszönhető, hanem az emberek felelőtlenségének is. Sokan divatból költenek többet, mint amennyit pillanatnyilag megengedhetnének maguknak.

A szakértő szerint Magyarországon a legtöbb lakást sem befektetési céllal, hanem személyes igények kielégítésére vásárolják. Más szakértők arról beszéltek az InfóRádióban, hogy a hitelszint megugrásában az is közrejátszik, hogy a lakosság túlságosan is elfogadja a bankoktól a személyi hitelek magas kamatait és nem lép fel öntudatos fogyasztóként.

Sokan összekeverik az éves kamatokat a havi kamatokkal, és ezért azt hiszik, hogy könnyen visszafizethető hitelt vesznek fel - vélekednek.

De mi az eladósodottság elfogadható szintje? Kopik Tamás szerint, ha a lakosság úgy látja, hogy a jövőben növekedni fog a keresete, vagy stabil jövedelemmel rendelkezik majd, akkor magasabb törlesztő szintet is el tud viselni. Ezért az eladósodottság mértéke még tovább nőhet.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást