Minden korábbinál nehezebb állást találni

Infostart
2006. május 10. 12:32
Tíz hónap telik el, mire egy átlagos magyar munkanélküli újra állást talál magának - írja a Világgazdaság a munkaügyi központok legfrissebb adataira hivatkozva. Ez rekord, hiszen az elmúlt közel két évben is 8-9 hónapig tartott a munkához jutás, ám háromszáz nap fölé eddig még soha nem emelkedett a nyilvántartásban töltött idő.

A lap felidézi, hogy többi között épp a munkakerülők kiszűrése miatt változtatta meg az ellátórendszert tavaly novembertől a munkaügyi tárca, most a segélyezés helyett úgynevezett álláskeresési támogatással ösztönzik a munkaszerzést.

Az álláskeresési támogatás első szakaszában - maximum három hónapig - a korábbinál magasabb összeget kap a regisztrált, méghozzá az utolsó átlagkeresetének 60, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát. A második szakaszban - maximum 270 napig - minden álláskeresőnek egységesen a minimálbér 60 százaléka jár.

Rossz a rendszer

Szakemberek szerint a hosszú álláskeresési időt főleg a kereslet-kínálat összehangolatlansága, vagyis a hiányszakmák, illetve a túlképzés és az alacsony mobilitási hajlandóság okozza.

Sőt a munkaadók felvételi folyamatai is hosszabbodnak mostanában; csak a döntésre, hogy ki is lesz a szerencsés álláshoz jutó, 2-4 hónapot kell várni.

A munkaszerzési időt egyébként az elemzők szerint az is növeli, hogy a fiatalok túlzott igényekkel lépnek fel egy-egy állásinterjún, míg az idősebb munkaerő pesszimizmusa és elavult tudása miatt esik ki a felvételi rostán.

A felső vezetőknek is lehet nehéz

Aki akar, az talál állást magának, lehet, hogy négy hónap, de az is előfordul, hogy két év alatt - mondta el az InfoRádió által megkérdezett karriertanácsadó.

Az álláskeresés sikeressége és ideje függ az életkortól, a végzettségtől, a munkatapasztalatoktól, a személyiségtől, a kapcsolati tőke kiterjedségétől és az elvárásoktól - sorolta a befolyásoló tényezőket Juhos Andrea.

A szakértő úgy látja: legalább három olyan élethelyzet van, ahonnan nehéz kitörni: ilyen helyzetben vannak például azok a pályakezdők, akik a munkaerő-piacon nem kurrens szakmával rendelkeznek, például a kommunikáció-, és a tanár végzettségűek.

Juhos Andrea szerint szintén problémás azoknak a 45-50 évnél idősebbeknek a helyzete, akik sok időt töltöttek el egy munkahelyen, és nincs nyelv-, valamint számítástechnikai jártasságuk; továbbá a felső vezetőknek is lehet nehéz, hiszen őket nem alkalmazzák alacsonyabb beosztásban.

A vállalati kultúrától is függ

Középkorúakat sokszor a vállalati kultúra miatt nem vesznek fel, mert úgy gondolják, hogy ők nehezebben tudnak alkalmazkodni, beilleszkedni egy fiatal csapatba - mondta el az InfoRádiónak Csaposs Noémi karriertanácsadó.

Persze ha valakinek nincs friss elméleti tudása, és nem beszél nyelveket, az ront a helyzeten nincs nyelvtudás - tette hozzá a szakértő.

Csaposs Noémi rámutatott arra is, hogy a fiatal munkavállalóknál viszont azért hosszú az álláskeresési idő, mert a képzett, de gyakorlatlan pályakezdőknek sokszor irreálisak az elvárásaik.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Csaposs Noémi karriertanácsadó
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Juhos Andrea karrierszakértõ
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást