A vételi opciós jogról 2005. december 1-jén kötött megállapodást a cég és az állami részvénytársaság.
A vételi ár a május 8-át megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára.
A részvények átlagárfolyama nagyjából 22 ezer forint, ez azt jelenti, hogy mintegy 230 milliárd forint az ügylet értéke - mondta Suppan Gergely.
Az elemző szerint a MOL azért nem élt korábban opciós jogával, mert a vásárlás előtt csökkentenie kellett a tulajdonában lévő saját részvények számát.
Ez megtörtént, a cég 8,2 százaléknyi részvényt adott el BNP Paribal Banknak, 5,5 százalékot pedig egy nagy offshore cégnek - tette hozzá.
Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy az állam és a MOL között tavaly decemberben létrejött szerződés szerint az olaj- és gázipari cég 2015 végéig nem adhatja el a részvénycsomagot stratégiai befektetőnek, de pénzügyi befektető megveheti az értékpapírokat.
A privatizációs bevétel közvetlenül a költségvetés egyenlegének javítására nem fordítható, az ilyen forrásból érkező pénzből elsődlegesen az államadósságot kell csökkenteni - mondta a szakértő.
Bizonyos trükközéssel egyes állami kötelezettségvállalásokat át lehet vállalni ebből a pénzből. Elképzelhető, hogy egyes autópálya-kötvények refinanszírozására fordítja az állam a pénzt, és ezzel burkoltan javíthatja a költségvetés helyzetét - vélekedett Suppan Gergely.