Binder Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az InfoRádióban elmondta: a jogi garanciák még hiányoznak ennek a tevékenységének a végzéséhez, ezért kezdeményezték a jogszabályi hiány rendezését.
A felügyelet addig is elérte a piacon működő két szereplőnél, hogy a szerződések módosításával zárják ki az ügyfelek kiszolgáltatottságát.
A lakásért életjáradékot konstrukció lényege, hogy az ügyfél szerződést köt a szolgáltatóval, melynek keretében a lakás tulajdonosa élete hátralevő részében meghatározott összegű életjáradékot kap, és a lakásban lakhat, cserébe azért, hogy halála után a szolgáltató lesz a lakás tulajdonosa.
Szerződésszegés, harmadik személy
Binder István szerint a szerződéskötésnél az ügyfélnek oda kell figyelnie arra, hogy legyen benne a szerződésben: ha a szolgáltató nem tudja fizetni a járadékot, akkor az ügyfélé marad a lakás tulajdonjoga.
Legyen egyértelmű, mi számít szerződésszegésnek - tanácsolta a szóvivő.
Binder István szerint azt is hangsúlyozta: az ügyfél ne menjen bele abba, hogy egy harmadik személy neve szerepeljen a szerződésben, illetve a lakás tulajdoni lapján.
Binder István hozzátette: a jogi garanciák megteremtése után ezek a kérdések már nem jelenthetnek kockázatot.