- Már az is kérdéses, hogy szükség van-e adócsökkentésre. Vannak olyan nézetek, hogy addig, amíg az államháztartás helyzetét, a költségvetési kiadásokat nem teszik rendbe, addig egyáltalán nem szabad az adókat csökkenteni. Ha alaposan megnézzük a pártok programjait, akkor találni olyan elemeket is, amelyek adócsökkentésnek tűnnek, pedig egyeseknek adónövekedést jelentenének. Ilyen például az SZDSZ programjában megfogalmazott 20 százalékos egységes kulcs. Ez ugyanis számos adókedvezmény eltörlésével járna együtt. Mindazonáltal így egyszerűbb, átláthatóbb lenne az adózás, és talán az ellenőrzés is könnyebbé válna.
- Ön szerint mennyire indokolt, hogy valamennyi adónemre ugyanaz az adókulcs vonatkozzon?
- Úgy gondolom, hogy ez inkább egy hangzatos, a kommunikációban jól kezelhető elképzelés. Ez utalás arra is, hogy van már olyan ország a környezetünkben, Szlovákia, ahol egységes - 19 százalékos - az adókulcs, de ott jóval magasabb a társadalombiztosítási járulék, mint nálunk. Nemcsak az SZDSZ, hanem az MDF is egykulcsos adót ígér. Az ígéretekkel az a legnagyobb baj, hogy senki nem jelzi, milyen bevételeket hoz majd a csökkentés, elég lesz-e a befolyó pénz a költségvetés kiadásainak fedezésére.
- Másik slágertéma az iparűzési adó csökkentése vagy eltörlése.
- Úgy tűnik, hogy nincs olyan politikai erő, amely az iparűzési adót fönntartaná, tehát nagy valószínűséggel egy-két éven belül megszűnik. Ezt bizonyos mértékig egy uniós precedensdöntés is indokolja. Kétlem azonban, hogy ne kerülne más adónem az iparűzési adó helyére. Vannak pártok, amelyek meg is hirdették: az SZDSZ a társasági adóból juttatna, más pártok az áfabevétellel pótolnák a kieső pénzt. Itt az a baj, hogy 300 milliárdot kell pótolni. Ehhez pedig adóemelés kell, vagy az adófizetési hajlandóság növekedése, esetleg a gazdasági élénkülés után befolyó több nyereségadó és áfa ellensúlyozhatná a kiesését.
- A választási kampány során ígéret hangzott el a munkáltatói adókedvezményekről is. A Fidesz egy nagyon markáns javaslatot tett a 19 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék bejelentésével. Az MSZP pedig már korábban ismertette öt évre szóló fokozatos adócsökkentési programját.
- A Fidesznek annyiban igaza van az egyszeri, radikálisabb csökkentéssel, hogy ha a csökkentés mértéke 5 százalékpont alatt marad, akkor az gyakorlatilag nem érzékelhető. Az beépül a mindennapi költségvetésekbe és nincs érdemi hatása. A 10 százalékpontos csökkenésnek már lenne érezhető hatása. A probléma az, hogy ha most 10 százalékponttal csökkentjük az adót és csökkentjük a járulékot is, akkor felmerül a kérdés, miből fogjuk finanszírozni a költségvetés kiadásait. Hosszabb távon elképzelhető, hogy a csökkentés többletbevételt hoz majd, de rövid távon nem.