Szerződések APEH-vizsgálata: tartalomhoz a forma?

Infostart
2006. február 22. 12:09
Nem sérül a vállalkozás szabadsága, amikor egy állami hivatal - például az APEH - nem a szerződések neve, hanem azok szubjektíven megítélhető tartalma alapján bírál el egy kontraktust - mondta az InfoRádiónak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. A tét az, hogy az adóhatóság bújtatott munkaviszony létrehozásának minősíti-e a kényszervállalkozók szerződéskötését.

Az utóbbi hetekben egyre több szó esik az úgynevezett színlelt szerződésekkel kapcsolatos 2006. júliusig tartó moratórium lejártáról. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint problémát jelent az APEH ellenőrzési gyakorlata.

Takács Albert az InfoRádióban rámutatott: egyfelől a kényszervállalkozókra is érvényes az a pénzforgalmi minimum, ami alatt az APEH fokozottan ellenőriz. Másfelől az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy a szerződéseket ne a nevük, hanem a tartalmuk alapján bírálja el. Így amikor a szervezet például adóterhet állapít meg, akkor nem biztos, hogy a szerződő felek eredeti elképzelésével megegyező értelmezést követi.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint minden felmerülő kérdéses értelmezés jogszabályi alapja a 2003 óta hatályos, az adózás rendjéről szóló törvény.

Takács Albert közölte: önmagában egy szerződés felülvizsgálata nem sérti a szerződéses szabadságot, hiszen bárki (így az adóhatóság is), aki harmadik személyként a szerződést tartalma szerint értelmezi.

Az ombudsman az InfoRádióban azt mondta: nem probléma, ha egy szerződést eltérően értelmeznek, mert a vitás kérdéseket bíróság elé lehet vinni. Más kérdés, hogy azt a testület is a tartalma szerint értelmezi majd.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Takács Albert a színlelt szerzõdésekrõl
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást