A Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint ennek hátterében az áll, hogy a csökkenő alapkamat ellenére a hitelek kamatrései nem mérséklődtek, viszont a pénzintézetek működési költségei alacsonyabbak lettek.
Csillik Péter hozzátette, hogy a következő 6-7 évben hasonló nyereségességre számít a bankszektorban.
A közgazdász szerint az összességében változatlanul 4 százalékos kamatrés a hitelállomány mintegy 20 százalékos növekedésével, és a csökkenő működési költséggel együtt eredményezte a bankszektor tavalyi jó évet.
Pontos számok még nincsenek - mondta Csillik Péter az InfoRádiónak, hozzátéve: sokat elárul, hogy a tavalyi év utolsó 3 hónapja tulajdonképpen csak ráadás volt.
A szakértő szerint a lakáshitel-állomány rendkívüli növekedése véget ért, hiszen míg korábban három számjegyű volt a bővülés, ma csupán 10-20 százalék.
Nagyon felfutottak ugyanakkor a fogyasztási hitelek - mutatott rá Csillik Péter, megjegyezve, hogy még jelentős változások várhatók a jövőben a hitelek piacán.
A gyors növekedés a bankszövetség vezető közgazdásza szerint még a nagyjából 6-7 évig tarthat.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2010 után zárkózik fel Magyarország a fejlett nyugati országokhoz a hitelek terén. Hiszen míg Magyarországon ma a hitelállomány a GDP fele, egy fejlett gazdaságban a hitelállomány nagyjából megegyezik a GDP-vel, vagy magasabb annál.
Arra a kérdésre, hogy a pénzintézetekre kivetett banki különadóból származó állami bevételek vajon elérik-e majd a kormány által remélt 30 milliárd forintot, Csillik Péter közölte: a bankok a tervezettnél többet fizetnek be az államkasszába.