A növekedés és a munkahelyteremtés révén javulhat az EU versenyképessége, ezt a célt tűzte ki a frissített Lisszaboni program - mondta Belyó Pál. Hozzátette: ez a program Magyarország célkitűzéseivel is egybeesik, ugyanakkor megvalósításának előfeltétele, hogy a magyar gazdaság megbomlott külső és belső pénzügyi egyensúlya helyreálljon.
Az előzetes adatok szerint a közép-kelet-európai tagállamokban 2005-ben a GDP átlagosan 5,1 százalékkal nőtt, miközben az inflációs mutató 3,2 százalék volt. A GDP-arányos államháztartási hiány 2,9 százalék, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 6,2 százalék. A munkanélküliségi ráta 10,9 százalék volt a térségben.
Az Ecostat tanulmánya megállapítja: azok az országok képesek előrébb kerülni a versenyben, amelyek beruházási hányada az átlag felett van. Magyarországnak például 3-4 százalékponttal kellene növelni a beruházások GDP-hez viszonyított arányát.
A 2007 után megnyíló uniós alapok forrást teremthetnek a gyorsabb felzárkózáshoz, de ez csak akkor válik valósággá, ha az EU 2007-2013 közötti részletes költségvetése illetve a szükséges végrehajtási rendeletek is megszületnek - jelezte Belyó Pál.
Magyarország 2003-ben 171 millió euró, 2004-ben 176 millió euró többlet pénzügyi forráshoz jutott az EU-ról, a tavalyi összeg még nem ismert - tette hozzá az igazgató.
Az Ecostat tanulmánya szerint a 2007-2013 között Magyarország rendelkezésre álló 23 milliárd euró összegű támogatás 80 százalékos kihasználását alapul véve, a GDP arányában 2,4 százalékos többletforrás gazdaságélénkítő hatásával lehet számolni.