A testület tagjai egységesen döntöttek. A határozatot az indokolta, hogy a fogyasztói árak decemberben a várakozásnak megfelelően alakultak, a tavalyi infláció pedig alacsonyabb lett a reméltnél.
Mindazonáltal a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét továbbra sem látja biztosítottnak a monetáris tanács.
Az MNB elnöke azt mondta, hogy a költségvetési konszolidáció elhúzódása szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
Növelte a gazdaság sebezhetőségét, hogy az Európai Bizottság szeptemberig haladékot adott a kormánynak a konvergencia program átdolgozására - mondta Járai Zsigmond.
Az áfa-csökkentés idén kedvezően hat majd az infláció alakulására, de a "választási év" megnehezíti az előrejelzések elkészítését. 2006-ban mindazonáltal 1 és 2 százalék között lesz az infláció - tette hozzá.
"Ezt mi árstabilitásnak tekintjük" - jelentetteki az InfoRádióban a jegybank elnöke.
Közölte, hogy a kamatok ehhez képest viszonylag magasak, csökkentésükhöz azonban elengedhetetlen az államháztartás konszolidációjának megkezdése.
Járai Zsigmond úgy vélekedett, hogy a választásokig valószínűleg nem kerül sor erre, bár a piaci várakozások szerint az új kormány hivatalba lépése után megkezdődik a konszolidáció.
Lényeges kamatcsökkentés valószínűleg nem lesz addig - tette hozzá.
A monetáris politikát a választások és a kampány nem befolyásolja, a kamatszint alakításakor a testület a piaci helyzetet veszi alapul - mondta.
Szuppán Gergely, a Takarékbank elemzője az InfoRádióban elmondta: a döntés várhatóan nem befolyásolja a forint-euró árfolyamot.
Hozzátette: az elemzők a következő fél-egy évben nem várnak lényeges alapkamat-változást.
Az elmúlt 12 hónapban a Monetáris Tanács kilencszer mérsékelte az alapkamatot: legutóbb tavaly szeptemberben 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6 százalék.