A magány negatívan befolyásolja az idős emberek memóriáját, ugyanakkor nem gyorsítja a szellemi leépülést – írja a Telex az EurekAlert által közölt nemzetközi tanulmány alapján.
A felmérés során több mint 10 ezer, 65 és 94 év közötti embert vizsgáltak hét éven át több európai országban. A kutatás elején rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken azok, akik azt állították, hogy nagyon magányosak, de évekkel később az ő memóriájuk hasonló ütemben romlott, mint azoké, akik nem érezték egyedül magukat.
A magánynak számos negatív hatása és következménye lehet, a fiatal lányok például könnyebben rászokhatnak bizonyos káros szenvedélyekre, ha nincs társaságuk, míg az idősebbek körében nagyobb eséllyel halnak bele az emberek a daganatos betegségekbe, ha magányosak.
Egyes kutatók szerint a magány jobban öregít, mint a dohányzás, és növeli a korai halál esélyét is.
Az említett nemzetközi tanulmány is megerősíti, hogy a magány jelentősen befolyásolja az idősek szellemi képességeit, de ez nem jelenti azt, hogy a demencia fő rizikófaktora lenne. A kutatók szerint a szellemi képességek tesztelésekor magányosságszűrést is alkalmazni kellene.
A kutatás során rövid és hosszú távon is tesztelték a résztvevők memóriáját. Például arra kérték őket, hogy egy felolvasott, tízszavas listából mondjanak vissza annyi szót, amennyit megjegyeztek.
A magányosságot három kérdéssel mérték fel, amelyek alapján alacsony, átlagos és magas magányossági kategóriákba sorolták az érintetteket, akiknek a fizikai aktivitását is felmérték, továbbá megkérdezték tőlük azt is, milyen gyakorisággal vesznek részt társasági eseményeken, mennyire depressziósak és/vagy cukorbetegek.
A dél-európai országokból származó idős emberek voltak a legmagányosabbak (12 százalék),
akiket a keletiek és az északiak követtek (9-9 százalék), majd a közép-európaiak (6 százalék) következnek a sorban.
A kutatás résztvevőinek 92 százaléka alacsony vagy átlagos magányérzetről számolt be. A kifejezetten magányos 8 százalék jórészt idősebb nőkből állt, akiknek rossz az egészségi állapota. Ennél a csoportnál gyakoribb volt a depresszió, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A nagyon magányos csoportba tartozók a vizsgálat elején rosszabbul teljesítettek a teszteken, de ahogy teltek az évek, az állapotuk nem romlott gyorsabban, mint a maradék 92 százaléknyi résztvevőé.