Nyitókép: Getty Images

HPV: nagyon kevesen járnak szűrővizsgálatra, pedig a tünetek már nagyon rosszat jelenthetnek

Infostart / InfoRádió - Szabó S. Gergő
2026. január 18. 17:24
Nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság HPV elleni átoltottsága jónak mondható, az érintettek nagy része igénybe veszi kezeléseket, de a szűrővizsgálatokat továbbra is kevesen veszik komolyan – hangsúlyozta az NNGYK Prevenciós Főosztályvezetője, Bertókné Tamás Renáta az InfoRádióban a hétfőn kezdődő Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét kapcsán.

Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét célja, hogy felhívja a figyelmet a prevenció fontosságára, különös tekintettel a szűrésekre és a HPV-fertőzés elleni védekezésre – hangsúlyozta az InfoRádióban Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ prevenciós főosztályvezetője.

„Fontos, hogy legalább ezen a héten felhívjuk a figyelmet a méhnyakrák-megelőzés fontosságára, a szűrővizsgálatokon való részvételre, az oltás elérhetőségére, illetve a szűrővizsgálaton kiemelt páciensek kezelésbe vonására, nyomon követésére” – jelentette ki a főosztályvezető.

A WHO deklarációjáról is beszélt a szakértő, a 90-70-90-es arányról, miszerint

a lányok 90 százaléka legyen beoltva 15 éves koráig, aztán a hölgyek legalább 70 százaléka vegyen részt a szűrővizsgálatokon, és a kiemelt páciensek minimum 90 százaléka kapjon megfelelő, modern kezelést.

Bertókné Tamás Renáta szerint az első és a harmadik pontban nagyon jól állunk, hiszen több mint 10 éve minden 7. osztályos lány tanuló be van oltva HPV elleni védőoltással, illetve néhány éve a fiúk is. A kezelések terén sincs nagy lemaradás, minden nő számára biztosított mind a műtét, mind a gyógyszeres kezelés méhnyakrák esetén. A szűrővizsgálattal ellenben van teendő, ugyanis nagyon kevesen vesznek részt rajta – tette hozzá.

Az NNGYK prevenciós főosztályvezetője arról is beszélt, hogy miért nem tartják sokan fontosnak a szűrővizsgálatokat. Mint mondta, a HPV-fertőzés azért veszélyes, mert nincs tünete, viszont ez a vírus okozza a méhnyakrákos esetek mintegy 99 százalékát.

„A legtöbben pedig úgy vannak vele, hogy amíg nem fáj, nincsenek érezhető, tapintható tünetek, addig nem vesznek tudomást a dologról, egészségesnek tekintik magukat”

– magyarázta. Később viszont, mikor már tüneteket okoz, például fájdalmas szexuális együttlétet, aktus utáni vérzést, alhasi fájdalmakat, akkor már többnyire egy előrehaladott állapotról lehet beszélni.

A szakértő szerint ilyen az emberi természet, elodázzuk a szűrővizsgálatokon való részvételt, mivel félünk az eredménytől. Emellett az emberek többségének nincsenek meg a megfelelő ismeretei, tudása sem a betegséggel kapcsolatban, és a magyarok elég nagy arányának sajnos problémája van az egészség-értéssel.

A főosztályvezető abban bízik, hogy a következő generációk tagjai már jobban odafigyelnek az egészségükre.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
NNGYK - Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét - Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ prevenciós főosztályvezetője
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást