Az általunk használt Gergely-naptárhoz képest, ami a napévet veszi alapul, tehát azt, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig az iszlám naptár holdhónapokkal számol, azaz az újholdtól újholdig tartó időszak egy holdhónap - magyarázta Szilárdi Réka, a a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője az InfoRádióban. A szakértő elmondta, egy holdhónap átlagosan 29,5 napos, tehát van az egyik 29, a másik 30 napos. Megjegyezte, a Gergely-naptárral összehasonlítva az iszlám naptárban nincs korrekció, így olyan, mintha a muzulmán világban kicsit gyorsabban telne az idő.
A 12 holdhónap 9 hónapja maga a ramadán, ekkor tartják a vallási böjtöt.
A tanszékvezető elmondta, a ramadán eredete Mohamed prófétához vezethető vissza, aki a hagyomány szerint 610-ben a nagy hőség elől a Hirá-hegy barlangjába vonult vissza. Miközben ott hűsölt, megjelent neki Gábriel arkangyal, valamint lángoló betűk rajzolódtak ki előtte. Az angyal felszólította Mohamedet, hogy olvassa fel ezeket a megjelenő betűket, ám a próféta először ódzkodott, mondván ő egy jó pásztor, tehát nem tud olvasni. Ekkor történt meg az isteni beavatkozás, Allah képessé tette Mohamedet a betűk elolvasására, innentől, 610 ramadán hónap 27. napjától datálódik a Korán kinyilatkoztatása.
Ez folytatódik aztán, a próféta kapja ezeket a bizonyos kinyilatkoztatásokat, melyeket írásban rögzít, és így keletkezik a végén a Korán, az iszlám szent könyve
- összegezte a tanszékvezető.
Szilárdi Réka elmondta, a böjtöt napkeltétől napnyugtáig kell tartani, azaz nappal tartózkodni kell az evéstől ivástól, dohányzástól, vagy akár a nemi élettől is. Szintúgy tartózkodni kell az olyan érzelmektől, mint a düh, a vágy, az irigység, illetve kerülni kell az erőszakot. Hozzátette, az iszlám vallás szerint Allah nagyon megengedő, vannak olyan speciális esetek, amikor ki lehet hagyni a böjtöt, például 14 év alatti gyermekek számára nem kötelező, ugyanígy kismamáknak, várandós asszonyoknak. De mentesülnek alóla azok is, akik háborúban vannak, vagy azok is, akik betegséggel küzdenek.
A vallásszakértő szerint a ramadán elég egységes, független attól, hogy a hívek a síita vagy a szunnita fő irányzatokon belül melyik alirányzatnak, csoportnak a tagjai. Úgy fogalmaz, az iszlámon belül - matematikai kifejezéssel élve - ez egy közös többszörös.