Általában a szélbeporzású növények okozzák a panaszokat, hiszen a szél mindenhová elszállítja a könnyű kis pollenszemcséket - írja a Greendex.hu. Ezek a szemcsék megtapadnak a bőrön, ruhán, tárgyakon, bejutnak a lakásba az ablakon keresztül, gyakorlatilag egész nap irritálva az erre érzékenyeket.
A rovarok által beporzott növények pollenjei általában nehezebbek, nincsenek jelen olyan mértékben a levegőben, így ritkábban okoznak panaszokat. A korán virágzó, barkás növények szezonja általában február végén, március elején - enyhe teleken akár korábban - elkezdődik,
aztán áprilisban, májusban és júniusban a különböző fűfélék pollenjei uralkodnak a levegőben, a gyomnövények pedig júliustól vagy augusztustól virágoznak
- írják.
A tavaszi időszak leginkább allergén növényei:
- az éger,
- a mogyoró
- és a nyírfa,
ezek okozzák a legtöbb és legerősebb allergiás panaszt. Mérsékelten allergének a kőris, a platán, a tölgy, a fűz és a nyárfa.
Mivel az apró pollenszemcsék nagy távolságokra is eljuthatnak, lehetetlen őket teljesen elkerülni, de meg lehet próbálni minimalizálni a velük való találkozást
- írja a lap.
Ennek érdekében a következőket javasolják:
- a klímaberendezésbe érdemes pollenszűrőt szereltetni;
- közvetlen külső környezetünkben gyomirtással, fűnyírással, allergén növények, fák kivágásával csökkenthető a koncentráció;
- nap közben a reggel 6 és déli 12 óra közötti időszak a legterheltebb, ilyenkor érdemesebb kerülni a szabadban tartózkodást;
- mellőzzük a szabadtéri munkavégzést, sportolást;
- célszerű maszkot viselni a pollenek kiszűrésére;
- tartsuk zárva a lakásunk, autónk ablakait, ajtóit, késő este vagy kora hajnalban szellőztessünk;
- a hajunkba ragadt polleneket esti hajmosással eltávolíthatjuk;
- nap közben érdemes folyó vízben többször kezet-arcot mosni;
- a polleneket megkötheti az orr környékére felvitt krém;
- fiziológiás sóoldattal mossuk ki az orrnyílásainkat;
- szemirritáció esetén javasolt napszemüveg és műkönny használata;
- továbbá kerüljük a propolisz, méz, virágportartalmú készítmények és gyógynövényteák fogyasztását.
Mint írják, kezelési módként meg lehet próbálkozni specifikus immunterápiával is, bár ez nem mindenkinél hatásos. Ezzel a módszerrel megelőzhető az allergiás tünetek kialakulása. A pontos kiváltó ok csak részletes tesztek összevetésével állapítható meg. Mindenekelőtt alapos allergiavizsgálat szükséges, a kezelés pedig sajnos hosszadalmas, költséges, és számos mellékhatása lehet - teszik hozzá.
Bizonyos gyümölcsök, zöldségek vagy fűszernövények allergénszerkezete hasonló lehet egyes virágporokéhoz, így a fogyasztásuk ugyanolyan allergiás tüneteket okozhat, mint maga a pollen. Ennek az a veszélye, hogy orális allergia szindróma is kialakulhat, amely gégeödémával járhat, életveszélyes állapotot idézve elő.
Számos biztonságos és szinte mellékhatások nélküli gyógykészítmény áll már az allergiások rendelkezésére.
Ezek közül a legismertebbek az antihisztaminok, amelyek tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is elérhetőek, és az orrdugulást leszámítva enyhítik a szénanátha tüneteit - javasolja a lap.
A dekongesztáns hatóanyagú készítmények orrdugulás ellen hatékonyak, mivel összehúzzák az ereket az orrban, ezáltal csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát. Ezeket azonban szigorúan tilos 1-2 hétnél tovább használni, ugyanis krónikus orrdugulást okoznak. A pollen okozta tartós orrdugulásnak hatékony gyógyszerei a szteroidtartalmú, vényköteles orrspray-k, melyek csak helyileg hatnak, és a közhiedelemmel szemben a szervezetre nincs káros hatásuk.