A mostani európai időjárási események mindenképp csak lokális skálán értelmezhetőek, az azonban valóban látható, hogy a jelenségek már két-három hete fennállnak – mondta az InfoRádióban Simon Gergő meteorológus.
Mint fogalmazott, a speciális események annak köszönhetők, hogy a mediterrán térségben lévő forró légtömeg, illetve a kicsit északabbra húzódó hidegebb levegő
légtömeghatárt
hozott létre, emellett pedig a középső és felső troposzférában igen erős, úgynevezett jet stream (futóáramlás) volt tapasztalható.
Az elmúlt napok heves időjárási eseményeit, gondolva itt példáiul az Észak-Olaszországot vagy az Adria térségét sújtó jégesőkre, ezeknek a légköri eseményeknek a hosszú ideig tartó együttállása okozta – magyarázta az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Kitért arra is, hogy a viharok során tapasztalt nagyobb jégméret annak köszönhető, hogy szupercellák, illetve úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszerek alakultak ki. Utóbbi alatt egy nagy kiterjedésű viharrendszert kell elképzelni, amelyben le- és feláramlási csatornák jönnek létre. Simon Gergő elmondása szerint a feláramlás ezúttal tartósan, hosszú ideig történt, ennek eredményeként 5-10 centiméteres, extrém esetben ennél is nagyobb jégszemek is előfordultak a feláramlási csatornában.
„Sőt, új európai méretrekord is született 19 centis jégátmérővel.”
A heves európai eseményeket kutató hálózat összefoglaló jelentéséből is kirajzolódik, hogy az Alpok déli lábától egészen Romániáig húzódtak a heves zivatar- és viharrendszerek, amelyek két-három hétig követték egymást. De miután a Földközi-tengeren is megdőlt a melegrekord, „van miből táplálkoznia” a zivatarrendszereknek – jegyezte meg a meteorológus, aki szerint tehát ok-okozati összefüggések fennállnak,
egzakt mód nem kijelenthető, hogy „itt a klímaváltozás”, mert ahhoz hosszabb időszaknak kell eltelnie. De az biztosan elmondható, hogy a heves események száma a jövőben növekedni fog.
Azzal kapcsolatban, hogy kedden a barcelonai Tengertudományok Intézete (ICM) az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja (Copernicus) adataira hivatkozva azt közölte, hogy a Földközi-tenger csaknem 29 fokos – ami a valaha mért legmagasabb nappali hőmérséklete volt –, Simon Gergő jelezte: bár a Földközi-tenger tartós melegedése évek óta megfigyelhető, az idei július közepi időszak valóban kirívó, mert az átlagostól 4-5 fokkal melegebb a tenger.
A meteorológus szerint minden kétséget kizáróan az sem kijelenthető, hogy a globális felmelegedés tünete lenne az, hogy az egyesült államokbeli Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal hétfő délutáni mérései szerint 38 fok fölé melegedett Florida partjainál az óceán felszíni hőmérséklete. Hasonló anomáliák már előfordultak a múltban is – jegyezte meg az OMSZ munkatársa, kiegészítve, hogy az biztos, hogy ezeknek a száma növekedni fog.
„Valóban egy nagyon figyelemreméltó mérési adat, de igazából még nagyon rövid idő áll rendelkezésükre… egy hosszabb idősoron jobban kirajzolódhat, hogy biztosan a klímaváltozás számlájára írható-e. Még ha köze is van a dologhoz.”