Nyitókép: I love takeing photos and i thin/Getty Images

Így ugrotta át a Balatont egy zivatar - videó, képek

Infostart
2023. július 18. 06:24
A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Az adatok alapján érdekes folyamatokat magyaráztak el a szakemberek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat érdekes összeállítást tett közzé az ország legnagyobb tavának vízhőmérséklete kapcsán.

Nyáron a víz hőmérsékletét a levegő hőmérséklete mellett a napsugárzás erőssége is meghatározza. A 10-12 órán (sőt nyáron akár 12-15 órán) keresztül sütő Nap jelentős energiát ad át a víznek. Ennek az energiának a hasznosulása máshogy történik, mint amikor a talajfelszínt süti a Nap. A napsugarak (amit a meteorológiában rövidhullámú sugárzásnak neveznek) mélyen behatolnak a vízbe, a Balaton esetében egészen a tó aljáig. A szárazföldi talajnak csak a felső 1-2 centiméterére hat közvetlenül a napsugárzás. Ennek is következménye, hogy a víz egyenletesebben melegszik fel.

A Balaton esetében a felszíni vízhőmérséklet és a mélyebb rétegek közötti hőmérséklet közötti különbség ritkán nagyobb 2-3 Celsius foknál. A csupasz talaj esetében viszont a forró felszín alatt 10 centiméterre már jóval hidegebb a talajhőmérséklet. Ehhez még hozzájárul a víz esetében, hogy a víz – különösen a sekély Balaton nagyon könnyen átkeveredik.

Amikor nincs hullámzás, nyugodt az időjárás, a víz átkeveredése jóval gyengébb. Ezt mutatja a 2023. július 11-én, a kora délutáni órákban végzett mérés. Ennek során a Keleti-medence, Siófok-Alsóörs közötti szakaszát mérték végig különböző mélységekben.

A táblázatból látható, hogy majdnem sima víz esetén közel 1,5 Celsius-fok különbség van a 10 centiméteres és az 1,5 méteres vízmélység között. Ez a különbség azonban a megélénkülő szél okozta hullámzás hatására nagyon gyorsan eltűnik és a Balaton vízhőmérséklete gyorsan homogénné válik.

A téli időszakban a Balaton vizének hőmérséklete másként alakul. A tó befagyását megelőzően általában hidegfrontok hatására teljesen átkeveredik a víz, és mindenütt néhány tizeddel 0 Celsius-fok alatti értékeket mutatnak a hőmérők. Az “olajossá” (viszkózussá) váló víz ilyenkor tele van jégcsírával, esetleg már kialakult jégkockákkal.

Amikor a Balaton befagy akkor a jég alatti vízben ismét megjelenik a rétegződés és az alsó szinteken 3-4 Celsius fokos lesz a Balaton. A magasabb szinteken a felszín felől hűlő jégre tapadó és kifagyó víz hizlalja a jégpáncélt.

A balatoni vízmérleg, amelyet a csapadék, a hozzáfolyás, a leeresztés, illetve a párolgás együttese alkot, nyáron erősen függ a párolgás mértékétől. A párolgás viszont függ a víz hőmérsékletétől. A Balaton vize jelentősen párolog akkor, hogy ha melegebb és erős szél fúj. Ugyancsak jelentős a párolgás az éjszaka folyamán.

A Balaton vizéből történő párolgás sokszor forrása azoknak a gomolyfelhőknek, amelyek a Balatontól messzebb,

a meleg talajfelszín fölött alakulnak ki.

A Balaton hatása a műholdképen: a délnyugati szél a hideg balatoni levegőt északkeleti irányba sodorja és a felhőoszlató hatás sávja egész Budapestig látható (Országos Meteorológiai Szolgálat)

A Balaton hideg vize kimondottan felhőoszlató hatással rendelkezik. A hideg vízfelszín felett elsősorban az alacsony szintű gomolyfelhők ritkulnak meg. Gyakran megfigyelhető, hogy az északi vagy a déli part felett gomolyfelhők vannak, a Balaton fölött viszont tiszta az ég ("Nézz az égre, meglátod a Balatont, nézz a Balatonra, meglátod az eget." Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül).

Az is előfordul, hogy a Balatonhoz közeledő zivatarokat a Balaton vize okozta leáramlás visszatartja, és a zivatarok a Balatont megkerülik, vagy egyszerűen átlépnek a Balaton fölött.

Az égen is megfigyelhető jelenség része az úgynevezett tavi cirkulációnak, amely meghatározza a magyar tenger sajátos széljárását és klímáját.

Radarképen, ahogy "átugorja" egy zivatar a Balatont: