Éppen csak elkezdtük élvezni a hosszabb és hosszabb világos periódusokat, a világosság napról napra fogyni kezd szerdától. A hosszú nyári fényözön viszont még korántsem ér véget, hiszen most kezdődik a csillagászati nyár – írja a 24.hu.
Ha a nappalt és az éjszaka határát a napkelte és napnyugta időpontjában határozzuk meg, a nappali 16, az éjjeli pedig 8 órán át tart. A Budapestet is átszelő 19-es hosszúsági körön szerdán 4:45-kor bukkan fel csillagunk, és 20:46-kor tűnik el – országon belül keleti és nyugati irányban pár perces eltéréssel kell számolni. Sőt, a légkör fénytörése miatt "optikai csalódásként" ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna.
Június 21. nemcsak a csillagászati nyár kezdete, hiszen:
- a Nap látszólagos égi útjának "legészakibb" pontján kel és nyugszik, ettől kezdve mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
- Ekkor delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal.
- A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.
A nyári napfordulót követően a nappalok hossza először alig érzékelhetően, de csökken, az őszi nap-éj egyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya kiegyenlítődik, egyaránt 12-12 óra lesz. Utána már az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.
A nyári napforduló ősi ünnep, szimbolikája egyértelmű: a fény győzelme a sötétség felett. A kereszténységben a nyári napfordulóra eső Szent Iván napja, Keresztelő Szent János ünnepe. A legrövidebb éjszaka misztériumának minden kultúrában központi eleme volt a tűz a tisztító, gyógyító és termékenyítő erejébe vetett hit okán.