Azt írták, május első tíz napjában az ország nagy részén kevesebb eső hullott az ilyenkor szokásosnál és inkább a Dunántúlon volt nagy területen 5-15 milliméter eső, így a talaj felszínközeli rétege meglehetősen kiszáradt. A hőmérséklet maximuma 15 és 20 Celsius-fok között alakult, reggelente pedig 10 fok alá hűlt a levegő, de kedden hajnalban többfelé volt 5 foknál is hidegebb.
Hozzátették: az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza a zászlóslevél megjelenése körüli fázisban jár, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. Kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van, és egyre többfelé sorolnak már a kis növények. A gyümölcsök zöme túl van a virágzáson, már a terméskezdemények fejlődnek.
A legfrissebb, április végére, május elejére vonatkozó, a felszín „zöldességét” mutató vegetációs index értéke folyamatosan nő, de a növekedés üteme az előző időszakhoz képest csökkent. A sokéves átlagnál azonban így is országszerte magasabb az index értéke, kivéve a középhegységek erdeit, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt lemaradásban van a vegetáció.
A folytatásban mediterrán ciklonok sorozata éri el az országot, így csapadékosra fordul az időjárás, a következő egy hétben a Dunántúlon és a középső országrészben nagy területen valószínű 50 millimétert meghaladó csapadék, de a Tiszántúlon is sokfelé eshet 20-30 milliméter. A hőmérséklet nem esik vissza számottevően, de továbbra is az ilyenkor szokásos értékek alatt marad: a minimumok 10 fok körül, a maximumok pedig 15 és 20 fok között alakulnak, a tartósan borult, csapadékos tájakon lesz ennél hűvösebb.