A 2016 és 2021 között lefolytatott három nagy felmérésekben résztvevő 131 421 jelentkező életkora jellemzően 54 és 65 év között volt, akiknek egészségi állapotát 5-20 évig kísérték figyelemmel. A vizsgálat során kifejezetten olyan résztvevőkkel dolgoztak, akiknek még nem volt trombózisuk.
Az összes résztvevőből 946 főnek alakult ki vénás tromboembóliája a megfigyelt időszakban. Bebizonyosodott, hogy a rendszeres tévénézés hatására valóban nőhet a trombózisveszély.
Főleg nem mindegy, milyen hosszan ülünk a tévé előtt: napi négy óra, illetve annál több tévézés jelentősen fokozhatja a vénás tromboembólia, illetve az érszűkület kialakulásának veszélyét. Ha négy órát vagy annál többet tévézünk egy nap, akár 35 százalékkal nagyobb lehet az esélye a vérrögök kialakulásának, mintha napi két és fél órát ülnénk a képernyő előtt – mutatott rá egy másik tanulmány.
Egy 2021-es felmérés szerint
a magyarok átlagosan 5 óra 12 percet tévéznek naponta, ebből a legtöbb időt az 50 év felettiek töltik a tévé előtt, átlagosan 7 óra 11 percet.
A kutatók még egy rendkívül meglepő felfedezést tettek: a vizsgálati alanyoknál kialakult a trombózis attól függetlenül, hogy az adott személy rendszeresen sportolt-e. Igaz, az aktív élet minimálisan mérsékelte a trombózis kialakulásának valószínűségét, de nem ellensúlyozta teljesen.
Kiderült, hogy az egyik döntő tényező az, hogy az ember tévénézés közben egyáltalán nem kel fel a kanapéról, mert órákra leköti a műsor, így teljesen mozdulatlan marad. Ha viszont bizonyos időközönként megszakítjuk a tévénézést, és felkelünk kicsit sétálni, tenni-venni, érdemben csökkenthetjük a vérrögképződés kockázatát. Nemcsak az számít tehát, hogy egy héten hány órát töltünk testmozgással vagy tévézéssel, hanem az is, hogy a teljesen passzív ülő vagy fekvő helyzet milyen hosszan tart, illetve milyen időközönként szakítjuk meg egy kis átmozgatással.