Nyitókép: Jerome Tisne/Getty Images

Kiderült, milyen rossz hatása lehet a szájvíznek

Infostart
2022. július 20. 04:00
A szakemberek szerint legalább félórát javasolt várni az öblögetéssel fogmosás után, és csakis a javasolt ideig és mennyiségben szabad használni őket.

A Semmelweis Egyetem kutatói hosszú ideig vizsgálták a szájöblítők egészséges hámsejtekre gyakorolt hatását. A szakemberek több alapvegyületet és nyolc kereskedelmi forgalomban kapható szájvizet teszteltek laboratóriumban. A vizsgált koncentrációk, és a kutatáshoz mért hosszú kezelés alapján minden vegyület toxikus hatású, de a kísérlet túlmutatott a rendeltetésszerű használat ajánlásain - írja az Semmelweis Médiasarok.

A káros baktériumok megnövekedett mennyisége különböző betegségeket, például fogszuvasodást, ínygyulladást okozhat, valamint hozzájárulhat a rossz szájszag kialakulásához. A káros baktériumok, vagyis a patogén flórák csökkenésében lehet szerepe a szájvizeknek, ezért javasolják az orvosok. "Mivel a szájöblítőket otthon mindenki szakmai felügyelet nélkül használhatja, meg szerettük volna vizsgálni, hogy a túlhasználatuk károsíthatja-e a száj egészséges hámsejtjeit" – mondta dr. Kőhidai Zsófia, a Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszékének klinikai orvosa, egyben a tanulmány első szerzője.

A kutatók a szájvizekben leggyakrabban megtalálható alapvegyületeket – a klórhexidin-t, a cetilpiridinium-kloridot és a hipertiszta klór-dioxidot –, illetve több különböző szájvizet teszteltek a gyártók által javasoltnál kisebb és nagyobb koncentrációkban. Nem találtak arra vonatkozó korábbi vizsgálatokat, hogy a szájvizek milyen gyorsan mosódnak ki használat után, így hosszabb ideig, 48 órán át folyamatosan tesztelték a szájban is megtalálható egészséges íny hámsejteket a vegyületeket tartalmazó folyadékokban. A kutatók folyamatosan figyelték a sejtek számának alakulását, a vizsgálat végén pedig egy biztonsági index alapján sorolták be a tesztelt anyagokat.

Megállapították, hogy a legtöbb vizsgált alapvegyület és szájvíz kisebb vagy nagyobb fokú pusztítást végzett az egészséges hámsejtekben a tesztidőszakban.

A legbiztonságosabbnak a hipertiszta klór-dioxid bizonyult, a legnagyobb morfológiai változásokat pedig a klórhexidin és a cetilpiridinium-klorid tartalmú szájöblítők okozták az egészséges sejtekben.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a toxikus hatások mellett a sejtek ellenállóképessége is változott a különböző koncentrációjú vegyületeknél, tehát ennek hátterében egy összetett folyamatsor lehet.

„A kutatás legfontosabb konklúziója, hogy a szájvizeket csak a csomagoláson szereplő ajánlásnak megfelelően, és a fogorvossal egyeztetve szabad használni."

– tette hozzá dr. Kőhidai Zsófia. A szekértő szerint túlhasználat esetén persze nem arra kell gondolni, hogy az emberek elvesztenék a fogaikat, hiszen a szájvíz az evéssel-ivással kimosódik a szájüregből, de kellő figyelem nélkül hosszabb távon károsodhatnak az egészséges hámsejtek.

„A koncentráció, az idő, és a komponensek együttese határozza meg, hogy milyen lesz az adott szájvíz hatása. Eredményeink alapján, általánosságban elmondható, hogy inkább az alkoholmentes szájöblítők használata javasolt, mert az alkohollal való rendszeres öblögetésnek is lehetnek káros hatásai” – hangsúlyozta dr. habil. Kőhidai László egyetemi docens, a tanulmányt készítő munkacsoport vezetője.