A pandémiás időszakban még gyakoribbá vált a kártyás és internetes fizetés. Bár Magyarország a második legkedvezőbb helyen áll a bankkártyás csalásokat tekintve az EU-ban, az utóbbi időben mégis gyakrabban próbálkoznak bűnözői körök, ezért érdemes néhány egyszerű szabályt betartani. A legfontosabb, hogy vigyázzunk banki adatainkra, soha ne adjuk ki illetékteleneknek, és ha ez mégis megtörtént, minél hamarabb értesítsük számlavezető bankunkat, illetve a hatóságokat - figyelmeztetett Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője.
Az egyik, utóbbi időben elszaporodott elkövetési forma, amikor újonnan feltűnő webshopok irreálisan alacsony áron kihagyhatatlannak látszó ajánlatokat, drága termékeket hirdetnek. Sok esetben azonban a kártyás fizetéssel a gyanútlan fogyasztó valójában nem a terméket vásárolja meg,
csupán regisztrál egy nyereményjátékra, ami azzal kecsegtet, hogy szerencsés esetben övé lehet a reklámozott termék. Ráadásul a vásárló az ilyen tranzakcióval egy havi díjat is vállal,
amelyet automatikusan leemelnek a számlájáról. Ezekben az esetekben a kártyás fizetéssel egyúttal életbe is lép a szerződés és kizárják az utólagos reklamációt is - ismertette Sütő Ágnes.
Az online kereskedelemben mindig érdemes tájékozódni az eladóról, azonosítani, hogy van-e valódi telefonszáma, elérhetősége, valóban fel lehet-e venni vele a kapcsolatot - tanácsolta a szóvivő.
Elszaporodtak a telefonos csalások is. Az elkövetők
bankok nevében hívják áldozataikat, gyanús tranzakciókra hivatkozva stresszes helyzetet teremtenek és gyorsan próbálják megszerezni az áldozat banki adatait,
ismeretlen programokat, alkalmazásokat telepíteni okostelefonjára, számítógépére.
A bankszövetség szóvivője arra is figyelmeztetett: bank nem kéri kártyánk adatait, a pin kódot pedig soha senkinek nem szabad kiadni. Ha ellenőrizni próbálunk egy idegen, gyanús hívást, kérjük legutóbbi három tranzakciónk adatait, mert azt a számlavezető banknak tudnia kell. Ilyenkor az a legegyszerűbb, ha információ kiadása nélkül megszakítjuk a beszélgetést és jelezzük a bankunknál, hogy gyanús hívást kaptunk - mondta Sütő Ágnes.
Herédi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt főnyomozója a sajtótájékoztatón elmondta:
van olyan ügyük, amelyben már sok száz sértettet találtak.
Arra figyelmeztetett, ha megtörtént a baj, akkor minél hamarabb jelezzük bankunknak a gyanús tranzakciót, mert minél több idő telik el, annál kisebb az esély a tranzakció megfordítására és a kár - legalább részleges - megtérítésére.
Simon Edina Tünde, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta: az utóbbi időben aktivizálták magukat az adathalászok és terjednek a megtévesztő telefonhívások, amelyeknek a céljuk mindig ugyanaz: banki adataink felhasználásával megszerezni a pénzünket.
A megelőzésért a potenciális áldozatok tehetnek a legtöbbet azzal, ha körültekintően, óvatosan járnak el és egészséges gyanakvással kezelnek minden ismeretlen hívást, főleg amely banki adataikat célozza - hangsúlyozta.
Az elkövetők általában találomra, valamilyen kitalált stresszhelyzet ürügyén hívják áldozataikat. Ilyenkor a legjobb higgadtan átgondolni, egyáltalán biztosan azonosítható-e, ki van a vonal másik végén és mi lehet a valódi célja.
Soha nem szabad kiadni pin kódunkat és idegen alkalmazást telepíteni informatikai eszközeinkre!
Ha pedig gyanús egy hívás, szakítsuk meg és azonnal értesítsük bankunkat és a hatóságokat - figyelmeztetett Simon Edina Tünde.