A közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából bájos kisfilmet tett közzé honlapján és közösségi média felületein a Fővárosi Állat- és Növénykert. A kétperces videóban a most ősszel született óriásvidra kölykök mutatkoznak be, természetesen a gondos szülőkkel együtt.
A kicsik október 7-én jöttek a világra, így most már két hónaposak is elmúltak. Az óriásvidráknál a vemhesség bő két hónapig, 65-72 napig tart, a kicsik szeme pedig csak egyhónapos korukban nyílik ki, így az első néhány hétben ki sem mozdulnak a fészekből, kotorékból. A kölykök 3-4 hónapos korukig vesznek magukhoz anyatejet, bár közben fokozatosan szoktak át a szilárd táplálékra.
Mivel az első hetekben a fiataloknak, illetve a szülőpárnak is a legteljesebb nyugalomra van szüksége, jelenleg az állatkerti munkatársak közül is csak az ismerős gondozóik közelíthetik meg az óriásvidrákat, és ők is csak a legszükségesebb feladatok elvégzése miatt. A közönség azonban nemcsak ezért nem láthatja az állatokat közvetlenül, hanem azért is, mert a koronavírus-világjárvány második hulláma miatt a többi hazai állatkerthez hasonlóan a Fővárosi Állat- és Növénykert is zárva tart átmenetileg.
A városligeti intézmény így kifejezetten fontosnak tartja, hogy az állatkerti élményeket az interneten keresztül juttassa el a közönséghez,
most például éppen a vidrakölyköket bemutató kisfilm közzétételével – olvasható az intézmény sajtóközleményében.
Egy veszélyeztetett faj Dél-Amerikából
A Dél-Amerikában őshonos óriásvidra (Pteronura brasiliensis) az egyik legnagyobb termetű vidrafaj: a kifejlett állatok akár 30 kilogrammosra is megnőhetnek, vagyis jóval nagyobbak a Magyarországon is honos eurázsiai vidráknál, amelyek súlya 3 és 15 kilogramm között szokott lenni.
A lassú folyású, gyenge sodrású folyamokat, illetve a mocsaras, lápos területek nyílt vízfelületeit kedvelő órásvidrákat prémjük miatt korábban széles körben vadászták. Ma már természetvédelmi oltalom alatt állnak, de a korábbi vadászat miatt lecsökkent állománynagyság, valamint a természetes élőhelyek zsugorodása következtében napjainkban is veszélyeztetettnek számítanak. Igen ritkának mondhatók az állatkertekben is: a hazai állatkertek közül egyedül a Budapesti Állatkertben foglalkoznak velük.
Óriásvidrák Budapesten
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014 óta tartanak óriásvidrákat. A mostani kölykök anyja, a nyolcesztendős Cumana is akkor érkezett Budapestre a Lipcsei Állatkertből. Madidi, az apaállat két évvel idősebb, de ő csak tavaly ősszel lett a városligeti intézmény lakója, és azóta is alkotnak egy párt Cumanával.
Első utódaik idén tavasszal születtek meg, de azok a kölykök sajnos néhány héten belül mind elpusztultak. Ez az óriásvidrák esetében a vadonban is és az állatkertekben is igen gyakori, amit jól mutat az a tény is, hogy
az elmúlt húsz évben a világ állatkertjeiben született óriásvidráknak csak az egyharmada érte meg az egyhónapos kort.
Különösen nagy a kockázat az első elléskor.
Bár az állatkerti munkatársakat nagyon elszomorította a tavaszi alomban született kölykök pusztulása, a két tenyészállat közötti kapcsolat, illetve az első ellés tapasztalatai alapján nagyon bíztak abban, hogy Cumana és Madidi frigyéből hamarosan újabb utódok születnek, ami idén őszre sikerült is.
Budapestről a vadonba
Mivel az óriásvidrák veszélyeztetett fajnak számítanak, állatkerti tartásuknak és szaporításuknak természetvédelmi jelentősége is van. Így minden újabb óriásvidra kölyök megszületése egy–egy újabb lépés a faj megmentése érdekében folytatott természetvédelmi munkában. Ráadásul a tavalyi évben Argentínában elindult egy olyan visszatelepítési program is, amelynek célja, hogy az óriásvidrák egykori élőhelyeire, ahonnan már korábban kipusztultak, állatkerti születésű egyedeket telepítsenek vissza.
A visszatelepítési program helyszíne a Corrientes tartományban lévő Iberá vidékére. Az ott található nagy kiterjedésű vizes élőhelyek egy részén 2018-ban hozták létre a több mint 183 ezer hektár kiterjedésű Iberá Nemzeti Parkot (Parque nacional Iberá). Iberá állatvilága igen változatos, halból például 125, kétéltűből 40, hüllőből 63, madárból 347, emlősből pedig 66 különböző faj él a nemzeti park területén. Akad itt sörényes hangyász, jaguár, sörényes farkas, hosszúfarkú vidra, örvös pekari, lápi szarvas, pampaszarvas és zöldszárnyú ara is. Eredetileg az óriásvidra is honos volt a területen, de évtizedekkel ezelőtt kipusztult onnan.
A visszatelepítési program első részeként a szakemberek felkutatták az alkalmas állatkerti születésű állatokat, együttműködve az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségével (EAZA), és annak az óriásvidrákkal foglalkozó tenyészprogramjával. A program első állata épp az Alondra nevű, korábban Budapesten élt nőstény lett, aki 2019 tavaszán utazott a magyar főváros állatkertjéből Iberába, ahol egyből el is kezdődött az állat visszaszoktatása a vadonbeli körülményekhez.