2019 végén a magyarok 98 százaléka gondolta azt, hogy sokat tehet egészsége megőrzéséért, mégis csak a lakosság 55 százaléka vallotta azt egy átfogó kutatás keretei között, hogy napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból.
"Tízből hatan tartján jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotukat, sőt azt is megállapíthatjuk, hogy egyre pozitívabban vélekednek az egészségükről. Közben jelentősen visszaesett azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy rossz vagy nagyon rossz az állapotuk.
A férfiak mondják magukat egészségesebbnek, a körükben 65 százalék elégedett"
– ecsetelte az egyik jellemző adathalmazt az InfoRádió Statisztikai percek című műsorában Tokaji Károlyné, a KSH egészségstatisztikai osztályának vezetője.
Hogy a valósághoz mi köze lehet a bevallott információknak, arról azt mondta, erre keresztkérdésekre adott válaszok segítenek rájönni.
"Tudják a magyarok, hogy maguk is felelősek az egészségükért, mindössze 2 százalék gondolja azt, hogy tehetetlen. Ezzel szemben mégis jelentős azoknak az aránya, akik az egészséges életmódot nem tartják szem előtt, mind a testmozgást, mind a táplálkozást tekintve az egészségkárosító szokásokat – dohányzást, alkoholfogyasztást – tekintve nem élnek egészséges módon."
A számok nyelvén:
akik zöldséget és gyümölcsöt is naponta fogyasztanak, kisebbségben vannak Magyarországon, és minden tizedik ember még csak hetente sem eszik ilyesmit.
A lakosság negyede bevallottan nem mozog eleget, a lakosság 40 százaléka a nap nagy részében ül, egytizede egy helyben áll, és ugyancsak 40 százalék végez némi könnyű mozgást a munkavégzés közben, a szabadidőben pedig a WHO által ajánlott heti 150 intenzív mozgáspercnél kevesebbet mozog a férfiak 22, a nők 30 százaléka, ami testsúlyproblémákhoz vezet; az elhízásveszély Magyarországon márpedig növekvő tendenciát mutat.
"A népesség 58 százalékának volt súlytöbblete,
4-5 százalékos növekmény ez a 2009-es adatokhoz képest" – húzta alá Tokaji Károlyné.
A felmérés egy, az EU-ban ötévente végrehajtandó kutatás aktuális állomása volt, 200 kérdést tett fel a lakosságnak egészségi állapotról, egészségmagatartásról és az ellátórendszer megítélésével kapcsolatban. A felmérés arról is információkat tárt fel tehát, hogy az emberek hányan és miért nem mennek orvoshoz.