Alapjáraton úgy vagyunk felépítve, hogy ha valami rendkívüli helyzet történik, akkor átvált a testünk és lelkünk, az idegrendszerünk vészüzemmódba – mondta Samu Nagy Ádám klinikai szakpszichológus. Ez a stresszüzemód már évezredekkel ezelőtt kialakult őseinknél, amikor valamilyen ragadozóval találták magukat szemben a szavannákon, akkor is megemelkediett a pulzusszám, összeszűkült a gyomor, ami egészen addig tart, amíg ki nem keveredünk a helyzetből, és meg nem nyugszik a szervezet.
A mai társadalom azonban kicsit összetettebb és bonyolultabb, ezért
nagyon nehéz kiszámítani, hogy mi az, amikor „felérünk a fára a ragadozó elől, és megússzuk”
– élt a hasonlattal a szakember, hozzátéve, hogy ez a bizonytalansági tényező, a megemelkedett aktivitási rendszer idővel viszont elkezd kimerülni, és akkor a stressz mindenféle romboló hatását véghez tudja vinni a szervezetben. Mint fogalmazott, „sajnos, azok az emberek, akik kívül keresik a biztonságot, nagyon nehezen tudnak így kikapcsolni, és folyamatosan ebben a vészüzemmódban maradnak”, ami idővel mindenféle testi vagy lelki betegséghez vezethet.
A vészüzemmódnak különféle testi jelei vannak
– tette hozzá kérdésre válaszolva a pszichoterapeuta, példaként említve az alvászavart, a folyamatos nyugtalanságot és feszültségérzést. Emlékeztetett, sokat hallani manapság, hogy ingerültebbek az emberek, egymásba kötnek, összevesznek egymással a nyílt utcán, hiszen a feszültség folyamatos felfokozott idegállapotban tartja az alap érzelmi szintjüket. De tünet lehet „mindenféle testi dolog”, így a gyomor-, a gerinc- és a fejfájás is, függően attól, hogy kinél mi a gyengébb pont.
Az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában elhangzott teljes interjút itt hallgathatja meg.