Nyitókép: Instagram

A tízéves Instagram mesterséges intelligenciával lép fel a zaklatás ellen

Infostart
2020. október 7. 12:23
A neve az instant és a telegram szavak összerakásából jött, tíz évvel ezelőtt indult, gyorsan lecsapott rá a Facebook, ma már több mint egymilliárd felhasználója van. Az Instagramon a legtöbb követője egy futballistának, Cristiano Ronaldónak van, de hogy széles társadalmi réteg mindennapjainak rész az alkalmazás, jelzi: nemrég Sir David Attenborough természettudós döntött gyorsasági rekordot azzal, hogy a regisztrálása után 4 óra 44 perccel már egymillió követője volt.

2010. október 6-án két huszonéves, Kevin Systrom és Michel Krieger elindította az Instagramot. A fejlesztés célja az volt, hogy a felhasználok a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban és ingyen fotókat oszthassanak meg. Ma már több mint egymilliárd felhasználója van az oldalnak, és nagy hatással van az emberek mindennapjaira.

Először Kevis Systrom kezdett el fejleszteni Burbn néven egy fotómegosztó webes applikációt, Michel Krieger később csatlakozott hozzá, onnantól a mobilos fotózásra kezdtek koncentrálni. Különböző filterekkel dolgozó alkalmazásokat vizsgáltak, az újdonság az lett az Instában, hogy közösségi felületként is működött.

Közösen átalakították a Burbnt – írja a 24.hu cikke –, átnevezték Instagramra az instant és a telegram kifejezésekből, és elkezdtek a fotómegosztó funkciókra fókuszálni. A cél az volt, hogy a felhasználó minél egyszerűbben és minél kevesebb lépéssel készíthessen és oszthasson meg jól kinéző képeket, amikre mások visszajelzéseket adhatnak. Első körben csak az iOS-es app rajtolt el, de már egy nap alatt 25 ezren regisztráltak maguknak fiókot.

Systrom és Krieger nagy ötlete az volt, hogy összekeverik a Hipstamatic és a Facebook népszerű funkcióit.

Már a kezdetekkor látszott, miből lesz nagy trend: a kezdésnek feltöltött képek egyike Systrom kiskutyáját ábrázolta, és ma is népszerű a szőrös kedvencek mutogatása. Ugyanígy megmaradtak a kajafotók is, amik egyben hajtóerejévé váltak az éttermek, ételmárkák, egészséggel foglalkozó közösségek népszerűsítésének szerte a világon, míg az Instagram előtti világban csak a profi étteremkritikusok véleménye számított. Aztán jöttek a motivációs idézetek, a napi outfitek (#OOTD), az agyonhashtagelés, a kötelező utazós képek – mint a kézzel megtartott pisai ferde torony.

Amikor pedig 2011-ben Justin Bieber is csatlakozott, első posztja valósággal kiütötte a szervereket: mindenkit érdekelt, milyen a világ a popsztár szemén keresztül, és merre jár. Nyolc hónappal később az énekes lett az első, akinek a profilja elérte az egymillió követőt.

2012-ből két fontos dolgot emel ki a 24.hu írása: feltűnt az Instán Kis Kardashian és megvette a Facebook. Mármint az Instagramot, nem az amerikai celebet.

A közösségi óriás egymilliárd dollárt csengetett ki a képmegosztóért,

és ez több szempontból is jó döntésnek bizonyult. Akkoriban sem a Facebook, sem a Twitter nem támaszkodott ennyire a vizualitásra, és az időzítés is remek volt, hiszen épp eltalálta azon generáció képviselőit, akiknek természetessé vált, hogy online léteznek. És ekkor jelent meg az iPhone 4 is, aminek már egészen jó kamerája volt, sokak kedvét hozva meg a mobilfotózáshoz.

2012-ben lett androidos Instagram is, ami még nagyobb lökést adott a szolgáltatásnak: a megjelenés napján több mint egymillióan töltötték le az appot a Google rendszerét futtató mobilokra. Ugyanezen év novemberében elkészült az asztali böngészős változat is, de korlátozott funkcionalitással. Decemberben pedig egy sokak által kritizált lépést tettek az üzemeltetők, amikor a felhasználói szerződésben kikötötték, hogy joguk van a felhasználók feltöltött képeit külsős cégeknek továbbítani kompenzáció és értesítés nélkül. A felháborodás után az Instagram ugyan visszakozott, de már jól látszott, hogy Zuckerbergék a képmegosztóval is hasonló irányt vesznek, mint a nagy kék közösségi oldallal.

2013-ban pedig megjelentek az első hirdetések, méghozzá úgy, hogy hétköznapi posztoknak tűnve beleolvadtak a hírfolyamba.

Systrom ezzel lényegében a Vogue magazint másolta, ahol a márkák a lapot is készítő fotósokkal és modellekkel dolgoznak együtt, így láthatatlanul olvad össze a reklám és az egyedi tartalom.

Bár a regisztrációk száma a Facebook felvásárlásával nagyot ugrott, a fejlesztők relatíve kevés változtatást hajtottak végre az idők során, ragaszkodva az intuitív és egyszerű felhasználói élményhez. Idővel persze megérkeztek a legfontosabb funkciók: a képekhez rendelhető hashtagek és helyszínek, a felhasználó preferenciája szerint beállítható nyilvános vagy privát profil, böngészés a felkapott tartalmak között. Direct néven aztán megjelentek a privát üzenetek, és egyszerre már több képet is fel lehet tölteni egy poszthoz. A jelenleg legtöbbet használt formátum pedig a 24 óra után eltűnő sztori.

2020-ban naponta 500 millió felhasználó tölt fel instasztorikat.

A kifejezetten mobilra szánt Instagram volt az első olyan közösségi platform, ami egyértelműen felismerte, mennyire szorossá kezd válni a felhasználók kapcsolata a telefonjukkal.

Ebben szerepet játszanak azok a mechanizmusok, amiket a Facebook kapcsán is említeni lehet: az emberi agy egy több ezer éves hardver, és a belénk kódolt vágyakat nem tudjuk megváltoztatni: szükségünk van a másokkal való kapcsolódásra, a visszajelzésekre, a figyelemre. Ezen gyengeségeinket használják ki azok a szolgáltatások, amelyek értesítésekkel, felbukkanó csetablakokkal, lájkokkal érik el, hogy megkapják a figyelmünket. A figyelmünk pedig érték, így kerül elénk több hirdetés, hiszen az adatkapitalizmusban maga a felhasználó a termék.

A figyelem pedig kitermelte a maga sztárjait: az influenszereket. A celebek idővel pénzt kértek a márkáktól azért, hogy termékeket promózzanak, de még azok is nagy közönséget tudtak maguknak toborozni, akik alapból nem voltak hírességek, de a tartalmuk azzá tette őket.

Beszédes, hogy egy 2019-es felmérés szerint ötből egy brit 11–16 év közötti fiatal szeretne influenszer lenni.

Az elmúlt bő egy évben több olyan fejlesztést is készített már az Instagram, ami segít visszaszorítani az online zaklatást – írja a hvg.hu az alkalmazás születésnapjára. – Az egyik, hogy a mesterséges intelligencia felismeri, ha valaki bántó hozzászólást akar írni egy bejegyzéshez, így a rendszer rákérdez, hogy valóban el akarja-e küldeni. Tavasszal pedig több olyan funkciót is készítettek, amik szintén segítenek csökkenteni a bullying számát.

A mesterséges intelligencia mostantól nem csak megkérdezi a felhasználótól, hogy el akarja-e küldeni az ártó hozzászólását, de ha ilyet érzékel egy bejegyzés alatt, automatikusan el is rejti.

Az Instagram-világ nyomasztó is lehet.

A Royal Society for Public Health 2017-es felmérése szerint a 14–24 év köztiek mentális egészségére ez a platform bír a legnegatívabb hatással – írja a 24.hu –, mivel szorongást és depressziót idézhet elő, e mellett megoldandó probléma a kiberzaklatás, illetve a FOMO érzése (a kimaradástól való félelem) is ránehezedik a felhasználókra.

És talán meg sem kell említeni, hogy a szelfikultúra kialakulása is elsősorban ehhez a platformhoz köthető, amivel kapcsolatban pedig évről évre egyre hajmeresztőbb jelentések kerülnek napvilágra arról, hányan is haltak bele abba, hogy „csak egy képet” akartak készíteni magukról. 2011 októbere és 2017 novembere között legalább 259-en haltak meg szelfikészítés közben, miközben mindössze 50-en cápatámadás miatt. A figyelmetlen szelfizésnek egyébként az állat- és növényvilág is áldozata lehet.