Támad a köd, ennyire mostoha látási viszonyok ritkán vannak, éppen ezért fontos ilyentájt tisztázni, miként használják az autósok a ködlámpát.
Az ügyben cikket közlő HVG idézi a meteorológia közlését a tartós ködről, majd felhívja rá a figyelmet, mikor szabad, lehet, illetve kötelező az első-hátsó ködlámpát.
A KRESZ-ben a témával kapcsolatban mindössze ennyi olvasható: "Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják." Elvileg tehát
semmi sem tiltja a ködlámpa lakott területen belül történő használatát,
ezt azonban a portál szerint értelemszerűen érdemes inkább elkerülni.
A német szabályozás több fogódzót ad - a németeknek: autópályán és a gyorsforgalmi utakon 150 méter alatti látótávolság esetén kell bekapcsolni az első ködlámpát. Lakott területen kívül 100-120 méter, lakott területen belül pedig 60-70 méternél rövidebb látótávolság esetén kell használni a ködfényszórót. A ködzárófényt pedig kizárólag erős ködben, 50 méternél rövidebb látótávolság esetén szabad bekapcsolni. Sűrű ködben a távolsági fényszórót nem érdemes használni, ilyenkor a tompított fényszóró és a ködlámpa együttes használata ajánlott. Ha mögénk érkezik egy autós társunk, akkor a hátsó ködlámpát ildomos lekapcsolni, hogy azzal hosszú távon ne zavarjuk a mögöttünk haladót. Ha pedig mi érünk utol valakit, akkor nyugodtan lekapcsolhatjuk az első ködlámpát, hogy azzal ugyancsak ne zavarjuk az előttünk haladót.
Ha a látási viszonyok nem indokolják a ködlámpák használatát, itthon a rendőrök 30 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak.
A németeknél ez az összeg 20 euró, és 35, ha baleset is van belőle.