A kezdeményezés, hogy legyen egy ilyen világnap, az angol vakvezető kutya iskola szövetségtől származik, Angliában ugyanis nagyon nagy hagyománya és kultúrája van annak, hogy vakvezető kutyákkal látják el az erre rászorulókat. Ez a világnap egy nagyon jó kezdeményezés arra, hogy egy pillanatra gondoljunk azokra az emberekre, akik látássérülten élnek és azokra a négylábú segítőkre, akik ezt a nagyon nehéz helyzetet segítenek élhetővé tenni.
Kétszáznál kevesebb a képzett vakvezető kutya Magyarországon, miközben mintegy 80 ezer látássérült és vak ember él az országban.
A vakvezető kutyák képzése ma nagyobbrészt közadományokból történik Magyarországon.
Leggyakrabban labrador retrievereket készítenek fel vakvezető kutya munkára, kicsit ritkábban labrador retriever és golden retriever keverékeket illetve golden retrievereket, és ma már sokkal ritkább a német juhászkutyák felkészítése erre a célra.
Mezősi Tamás arról is beszélt, hogy a labradorok között ma már létezik egy kifejezetten segítőkutya-vérvonal, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolának is vannak olyan tenyészállatai, amelyeket Kanadából és New York államból kaptak adományként, hogy az utánpótlást biztosítani tudják.
A tenyésztéstől a kutyák munkába állásáig körülbelül két és fél év telik el.
"Nagyon sok a jelentkező, de mindenkinek egyéni megoldásra és egyéni felkészítésre van szüksége. A kutyák maguk is egyéniségek, tehát abban nem lehet kompromisszumot kötni, hogy csak olyan gazdához adnak ki kutyát, aki a kutyának is segítség" - hangsúlyozta a szakember hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy néha nagyon sokáig kell várakozniuk a jelentkezőknek.
Az alapítványnak minden szolgáltatása térítésmentes, ezt támogatók és adományozók biztosítják - mondta Mezősi Tamás.