A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejjel lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez - olvasható az Első 1000 Nap nevű program tájékoztatójában.
Augusztus elsején indul az anyatejes táplálás világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek hangsúlyozzák, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az UNICEF, az Első 1000 Nap program pedig egyik aranyszabályaként fogalmazta meg, hogy
a baba legjobb tápláléka az anyatej.
A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis anyatejet fogyaszt.
A szakemberek szerint később sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre érdemes elsősorban támaszkodni.
Megdöbbentő adatok
Hiába hangsúlyozza a szoptatás fontosságát több egészségügyi szervezet is, a kizárólagos anyatejes táplálás elterjedése stagnál: az utóbbi 15 évben globális szinten csak 7 százalékpontot növekedett és általánosan elmondható, hogy
az első órában pusztán az újszülöttek 45 százaléka jut előtejhez.
A WHO és az UNICEF felmérései szerint évente több mint 820 000 öt év alatti kisgyermek és 20 000 kismama halálában játszik szerepet az anyatejes táplálás elmaradása vagy nem megfelelő szoptatási szokások, pedig a megfelelő szoptatás számtalan egészségügyi előnnyel jár.
„Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére is lecsökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések.
A szoptatás megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az IQ szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és a mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést” – mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.
Sokaknál az első féléves, kizárólag anyatejen alapuló étrend sem valósul meg:
az első hat hónapban tízből mindössze négy gyermeket táplálnak csakis szoptatás útján.
Noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél már korábban elhagyják a szoptatást. Ezen a tendencián szeretne javítani az Egészségügyi Világszervezet is, amely külön célként tűzte ki a kizárólagos szoptatás arányának növelését: 2025-re szeretnék az 50 százalékot elérni.
A magyar adatok sem mutatnak tisztán pozitív képet:
bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma.
Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, hogy a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen magasabb, mint ami Görögország (6,4%), Izland (16%) vagy Luxemburg (11,8%) helyzetét jellemzi.
Szoptatás közben kihívásokkal kell megküzdeni
Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti, hogy a kismamák 40 százaléka korai szoptatási gondokkal küzd. Az egyik legelterjedtebb probléma, hogy az újszülöttek egy része (tízből négy csecsemő) képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére, illetve a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot (38 százalék).
Sok esetben nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája (például túl nagy vagy befelé fordul a mellbimbó), illetve az anyatejhiány és a szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák edukációs hiányosságaira vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek aktívabb bevonása és új támogatói rendszer kialakítása.
Védelmet nyújt az előtej is
„Nagyon fontos lenne, hogy az újszülöttek mihamarabb mellre kerüljenek, és megkapják az előtejet.
Bár az anya szervezete csak kis mennyiségben termel kolosztrumot, már ez a 40-50 milliliternyi mennyiség is elég ahhoz, hogy megvédje az újszülöttet a körülötte lévő mikroorganizmusoktól.
A vitaminokban, tápanyagokban, fehérvérsejtekben és antitestekben gazdag előtejet semmi sem pótolhatja, az pedig akár káros is lehet, ha mást adnak a gyermeknek, még akkor is, ha csak vízről van szó” – mondta Csordás Ágnes.