Több generációt is boldoggá tesz a vásárlás

InfoRádió
2017. november 27. 16:48
A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek azok a korosztályok, amelyek a leginkább hajlamosak az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra.

A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra - írta a Pénzcentrum az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett, reprezentatív kutatás alapján.

Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15-20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása.

Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmadával, illetve a 15-20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, "mert megérdemlem" alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30-50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.

"Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a média által alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek" - mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntarthatófogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője.

A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé vállnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége.