Íme a boldogság receptje a magyarokra szabva

InfoRádió
2017. november 6. 08:36
Ha a magyarok elhagynák a panaszkultúrát, boldogak lehetnének – mondta a tíz éve Magyarországon élő Paul Pahil pozitív pszichológus. Számos észrevételt tett a magyarokról és arról is, hogy nem a negatív dolgokat kell elhagynunk, hanem többek között enyhíteni kellene a szigorúságon, a negatív légkörön és a hibáktól való félelmen.

Paul Pahil sport- és szervezetpszichológus először pilóták és légiutas-kísérők képzésével foglalkozott. A nemzetközi közeg megtanította a különféle kultúrák elfogadására. Később a brit belügyminisztérium képzéseinek felelőseként jött az ötlet: új motivációs rendszert épít különböző kultúrájú embereknek. Az elmúlt tíz évben több mint harminc magyar vállalattal, háromezerötszáz emberrel dolgozott - olvasható a 24.hu-nak adott interjújában.

Paul Pahil rendszere, az optimalitás coaching, a pozitív pszichológia tudományát ötvözi a sportpszichológiával. Az interjúban elmondta, bár sokan keverik,

a pozitív pszichológia nem a pozitív gondolkodást jelenti, ugyanis a negatív érzelmek is fontosak, nem is tehetünk úgy, mint ha nem lennének.

A nehézségek megélése ad értelmet és célt, ami pedig boldogabbá, karakteresebbé tesz, segít kevesebbet szorongani, hamarabb talpra állni.

Optimalitás

Az optimalitás fogalma jelenti a változásra való hajlandóságot, de azt is megvizsgálja, kivé akar válni az ember. Ha a cél megvan, létre kell hozni a támogatás hálóját, a lelki állóképességet. Ez a Paul Pahil szerint kulcsfontosságú tényező minden olyan belső és külső dolgot magában foglal, amivel az ember megküzd az élet kihívásaival:

az energia, az intelligencia, a szív- és érrendszer és a környezet is ilyen.

Rossz esemény esetén a jó lelki állóképességű emberek is mélyre tudnak zuhanni, megtapasztalják a szomorúságot, a depressziót, a negatív érzelmeket, de képesek hamar felállni ebből. Akiknek nincs ilyen állóképessége, az lent marad.

A pozitív pszichológus az interjúban szólt arról is, hogy "growth mindset"-re, azaz fejlődő szemléletre is szükség van. Ennek segítségével az ember el tudja fogadni a kihívásokat, és ha valami negatív dolog történik, azt tudja mondani: „jó, hogy ez történt, mert így valami újat tanulhatok.”

Mínusz 25 vagy plusz 35?

Fontos lépés – Paul Pahil szerint, hogy az emberek minden egyes nap használják az erősségeiket. Ilyenkor ugyanis jobban és gyorsabban teljesítenek. Ha valakinek a gyengeségeire koncentrálnak, 25 százalékkal rosszabbul teljesít, míg ha az erősségeire, 35 százalékkal jobban. A sikerekre építkezés nagyon fontos az optimalitásban, akárcsak a jelenben való létezés is. Paul Pahil hozzátette: Magyarországon nem erősségalapú rendszer működik. A gyengeségeket nagyon könnyű felismerni, ahhoz, hogy az erősségeket is észrevegyük és értékeljük, a jelenben kell lenni, figyelni és kérdezni kell.

Virágzás

Paul Pahil úgy véli, a virágzás állapota az, amikor gyakran élünk át pozitív érzelmeket, és ritkán negatívakat. Ez akkor történik, amikor az emberek rendelkeznek „érzelmi üzemanyaggal”.  A nem virágzók többször élnek át undort, szomorúságot, gyűlöletet, bűntudatot, félelmet és megvetést, mint virágzó társaik, akik ugyanakkor, érdekes módon, magasabb stressz-szintről számolnak be, ám - köszönhetően magasabb vitalitásuknak, ellenállásuknak és hatékonyságuknak - hamar túlteszik magukat a stresszen.

Azzal, ha az egyén virágzik, azaz legjobb formájában van, a társadalom is nyer; kevesebb az öngyilkosság, nincs annyi beteg, többen egészségesek, kreatívak, ellenállóak. A virágzás öt elemből áll: pozitív érzelmek, bevonódás, támogató kapcsolatok, értelem és vágy a teljesítményre – sorolta a pozitív pszichológus.

A magyarok virágzásban nem állnak túl rózsásan – jegyezte meg Paul Pahil. Az egész régióban alacsony a virágzás szintje, és

az összes magyar dolgozó ember között mindössze tíz százalék él meg virágzást.

A legtöbben túlzottan a teljesítményre koncentrálnak.

A pozitív pszichológus szerint

  • a magyar dolgozók 85 százaléka nincs tisztában az erősségeivel, a gyengeségeiket azonban jól ismerik.
  • A magyarok jók hibamegállapításban, problémára fókuszálásban, kritizálásban.
  • A legtöbbjük nem elégedett az életével és úgy érzi, nem ura a történéseknek.
  • Keményen dolgoznak, versengenek.
  • Introvertáltak és nem is fontos, hogy sok barátjuk legyen.
  • Nem kezelik jól az érzelmeiket, szigorúak magukhoz és másoknak is nehezen bocsátanak meg.
  • A környezetet negatív légkör uralja, és a legtöbben félnek hibázni.

A legtöbb magyar alulértékeli saját magát, mivel túl sok negatív visszajelzést kap - mondta Paul Pahil.

A pozitív pszichológus hiszi, hogy

mindez megváltozhat.

Ennek érdekében 2012-ben boldogság bulikat kezdett szervezni, mert mint mondta, a társas érintkezés és az összekapcsolódás érzése alapvető hatással van az egyén jóllétére, míg az individualizmust és anyagi fogyasztást hangsúlyozó értékrendszerek negatívan hatnak a jóllétre – olvasható Paul Pahil 24.hu-nak adott interjújában.