Az elmúlt egy évben három buszbaleset hátterében is a buszvezető nem diagnosztizált OSAS (Obstructive Sleep Apnea Syndrome), vagyis az apnoé, az alvás alatti légzéskimaradás betegség állt. Ezzel kezelték a veronai balesetben érintett busz sofőrjét is. Ez az állapot leginkább az erősen horkoló embereknél jelentkezik – közölte az Egészségkalauz.
Vezetés közbeni elalvás szempontjából kiemelten veszélyeztetettek a serdülőkorú–fiatal felnőtt gépjárművezetők, a különböző alvászavarokban szenvedők (elsősorban alvásfüggő légzészavar, krónikus inszomnia, narkolepszia), valamint a hivatásos gépjárművezetők.
A közelmúltban a 18–70 éves amerikai gépjárművezetők súlyos következményekkel járó elalvásos balesetét dolgozták fel, és kiderült: 31 százalékuknál ez a betegség áll a baleset hátterében. A vizsgálatok szerint a kezeletlen, közepes vagy súlyos fokú alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek pszichomotoros teljesítménye rosszabb, mint akik véralkoholszintje 0,6 ezrelék.
A betegség gyakorisága 2-4 százalék a népesség körében.
A legfontosabb jellemzője a felső légutak alvás alatti, ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, amely a szervezet oxigéndeszaturációját (oxigénellátottságának romlását) okozza. Ez felületes alváshoz (mikroébredésekhez) vezethet, mely nappali álmosságot, fáradtságot okoz.
A fő tünetek
Súlyos légzésszüneteket követő horkolás-horkantás (egy éjszaka során akár több százszor is), gyakori éjszakai felébredés, forgolódás, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai vizelés, és következményes reggeli gyengeség, esetenként fejfájás, nappali aluszékonyság, a koncentráció, a nemi vágy és a memória zavara.
A betegség felismerésében fontos szerepe van a háziorvosnak, és ezt erősíti egy 2015-ös Emmi-rendelet, mely
a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését.
Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSAS gyanúja, alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni.
Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása.
A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén vizsgálatot végeztek a háziorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismereteiről, arról, hogy elvégzik-e az szűrést a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat során. A jogszabály ellenére, a praxisok 15 százalékában egyáltalán nem szűrik, 46 száalékukban csak rizikófaktor megléte esetén szűrik az OSAS-t gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során. Csak a praxisok 39 százalékában dolgozó családorvosnál része rutinszerűen az OSAS-szűrés a szakértői tevékenységnek.
A családorvosok legtöbbször az időhiányt, a felismerés nehézségét, az OSAS szűréséhez használható szakmai anyag hiányát említették a szűrés elmaradásának okaként. Ezt egy új könyv orvosolhatja.