„A vizsgálat az OEP adatbázis-elemzését jelentette. Arra próbáltunk adatokat nyerni, hogy hazánkban a regisztrált cukorbetegek esetében hogyan alakulnak a paraméterek. A vizsgálat 2001-2014-ig terjedtek, a másfél évtized alatt várható volt, hogy valamilyen trend látszani fog” - mondta el a Magyar Diabetes Társaság vezető professzora.
Jermendy György kiemelte, hogy az adatokból az látszik, hogy a cukorbetegek száma emelkedett ebben az időszakban.
„74 százalékos növekedés van az ismert, nyilvántartott cukorbetegek számában. Ezen túl is vannak cukorbetegek, akik nem kerültek a látóterünkbe, mert nincsenek az adatbázisban, például csak életmódterápiát folytatnak, gyógyszert nem szednek. Tudni kell, hogy a 2-es típusú, felnőttkori diabétesznek van egy megelőző állapota, erről sincs információ, de joggal becsülhetjük, hogy legalább ugyanannyi ilyen állapotú ember van, mint ahányan az adatbázisban szerepelnek. Magyarországon mindez másfél, kétmillió embert jelent, aki a cukorbetegséggel, előállapotával vagy annak fokozott kockázatával rendelkezik” - ismertette a professzor.
Jermendy György hangsúlyozta, biztató számokat is láttak.
„A cukorbetegség szövődményei jelentősen visszaszorultak az elmúlt másfél évtizedben. Értékelhetően csökkent a szívinfarktus-, a stroke-esetek, a végtag-amputációk száma. A legfőbb gondot ezek, a cukorbetegség idült szövődményei jelentik. És a halálozás is visszaszorítható volt” - fűzte hozzá a professzor.
Mint mondta, a kedvező folyamatok sorába tartozik az is, hogy az elmúlt 8 évben kisebb arányban kerültek kórházba diabéteszesek és megrövidült az ott töltött idő is.
A cukorbetegek döntő többsége, mintegy 94 százaléka 2-es típusú diabéteszben szenved hazánkban.
"Ez, a világjárványként számon tartott betegség ma már minden ötödik 60 év feletti egyénnél megtalálható" - mondja Jermendy György. Hozzátette, a 700 ezret meghaladó felnőtt és időskorú cukorbeteg korszerű elvek szerinti ellátására és főként a szövődmények kezelésére jelenleg évi 200 milliárd forintot meghaladó összeget költ az egészségügyi kormányzat. 2006 óta a ráfordított költség növekedése megfelel a betegszám növekedésének, az azóta elérhetővé vált modern, drágább kezelések ellenére a betegszintű költségek egyáltalán nem nőttek az elmúlt 8 évben. Az éves költségkeretnek mindössze 12 százaléka jut a szövődmények megelőzését szolgáló modern terápiákra – hangsúlyozta a Magyar Diabetes Társaság vezető professzora.