"Európában a mentális betegségek a pénzben kifejezhető terheknek körülbelül a negyedét okozzák, ez az arány nálunk valószínűleg egy picit magasabb. Az első helyen Európában és nálunk is a depressziós megbetegedések állnak, ezt a szorongásos betegségek, a skizofrénia és más pszichózisok, alkohol és a drogok követik, ezután jönnek a ritkább betegségek, amelyek egyébként egyénenként lehetnek drágábbak is" - jegyezte meg a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának professzora.
Bitter István hozzátette: "egy 2010-es európai nagy felmérés, amelyben közgazdászok is részt vettek, azt 461 billió euróra becsli, hogy mennyibe kerül a társadalomnak ezen betegek ellátása és a munkaerőpiacról való kiesésük. Ebből a Magyarországra jutó rész a lakossághoz viszonyítva arányaiban magasabb, mint az európai átlag. Ez nemcsak az egészségügyi költségeket, az elveszett munka értékét és mindazokat a pluszköltségeket is tartalmazza, amelyeket a szociális rendszernek és a családtagoknak generálnak ezek a betegségek."
"Megjelent a közös európai csoport közleménye, amely egyértelműen megállapítja, hogy ezekhez a terhekhez képest egész Európában rendkívül alacsony a mentális vagy lelki betegségekre fordított kutatásnak aránya összehasonlítva más orvosi területekével. Azt is bemutatta a közlemény, hogy a ráfordítás, amit kapott a terület, legalább annyit fizetett vissza, mint más egészségügyi területek, például az onkológiai és a szív- és érbetegségek esetén, pedig a megelőzés ezen a területen sokkal kevesebbe kerül, mint az ellátás. A megelőzés lenne a legfontosabb, ezen a téren is kellene egyrészt ráfordítás. Másrészt kutatásra is nagy szükség van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a mentális betegségek 50 százaléka 15 éves kor előtt, 70 százaléka pedig 18 éves kor előtt kezdődik, tehát a fiatal korosztályra sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, mint ami jut rájuk" - hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának professzora.
Hanganyag: Gál Ildikó